A boldogságból nem lehet megbukni

Tudják mi az a hála mese vagy a panaszmentes verseny – olyan feladatok, amit a boldogságórákon adnak fel az iskolában. Igen, a matek és a kémia mellett már ilyen is van. Ráadásul még matekból is jobbak lesznek tőle a diákok, azon kívül, hogy bizonyítottan növelik az önbizalmat, fokozzák a kreativitást és a koncentrációs képességet. 

Egyre több iskolában alkalmazzák sikerrel a Boldogságórákat, amelyeken a diákok csoportosan és egyénileg ismerik meg a boldogság fő összetevőit. Hasonló kezdeményezések világszerte léteznek különböző formákban, még akár iskolai keretek között is, de Magyarországon van a legtöbb olyan diák, aki részt vesz ebben a programban, boldogságórákban már világ elsők vagyunk. Ránk is fér, boldog órák számában ugyanis a legtöbb felmérés szerint elég rosszul áll hazánk.

„Személyes indíttatása volt annak, hogy elkezdtem azzal foglalkozni mitől lehet boldogabb az ember élete. – mondta Bagdi Bella, a program ötletgazdája és kidolgozója. – Húsz évesen egy hátizsákkal érkeztem Magyarországra Erdélyből és pár év alatt olyan mélypontra jutottam lelkileg, hogy azzal muszáj volt kezdenem valamit. Önsegítés közben találtam rá és kezdtem el foglalkozni a pozitív pszichológia tudományával. Ebből évek alatt megszületett egy 10 hónapos tréning, a boldogságról. Felnőtteknek tartottam és sok pedagógus volt közöttük, akik egyre arra biztattak készítsek hasonlót gyerekeknek is. Boldogságkutatók tapasztalatai alapján a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal egy teljes programot dolgoztunk ki iskolák számára. Ehhez, idén már több mint háromezer pedagógus csatlakozott, a Boldog Iskola címet eddig közel kétszáz iskola nyerte el, továbbá Böjte Csaba gyermekotthonaiban is elindultak a boldogságóráink. Az adataink szerint 50-60 ezer diák vesz részt jelenleg boldogságórákon Magyarországon.”

Azt pedig már több vizsgálat is bizonyítja, hogy a Boldogságórák csökkentik a tanulók szorongását, miközben erősíti önbizalmukat. Így nemcsak kiegyensúlyozottabbá válnak a gyerekek, de az iskolában is jobban teljesítenek. 2015-2016-os tanévben, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományos vizsgálatot végzett a Boldogságóra program hatékonyságával kapcsolatban. Prof. Oláh Attila, a kutatócsoport vezetője úgy összegezte, hogy a boldogságórák hozzájárulnak a diákok pozitív lelki fejlődéséhez, erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást. A boldogságórákon a boldogságkutatók által a leghatékonyabbnak bizonyult boldogságfokozó technikákat ismertetik meg a diákokkal. A 10 téma a következő: a hála gyakorlása, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok ápolása, jócselekedetek gyakorlása, célok kitűzése és elérése, megküzdési stratégiák, apró örömök, megbocsátás gyakorlása, testmozgás és a fenntartható boldogság stratégiái.

„Azért, hogy egyértelmű legyen, hogy mekkora szükség van minderre, idén elkészítettük az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjával közösen Magyarország boldogságtérképét is- mondta Bagdi Bella. – Elég, ha az eredményeire gondolunk: a válaszadók csupán 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eléri a mentális egészség csúcsállapotát – mondta Bagdi Bella. - Nemzetközi összehasonlításban ezzel, az európai mezőny végén vagyunk. Persze, gondolhatjuk, hogy van ennél fontosabb gondunk is, de ez ennél sokrétűbb problémára világít rá. A boldogság ugyanis nem csupán egy egyéni helyzet, meghatározója a mentális és ezen keresztül a testi egészségünknek, az életkedvünknek, a munkavégzésünk hatékonyságának – tehát akár még gazdasági vonatkozásai is vannak, de az mindenképpen milyen hangulatban telik az életünk, közösségi szinten. Van tehát hova fejlődnünk, a jó hír pedig az, hogy képesek vagyunk fejlődni. A boldogságszintünk, a mentális egészségünk alakulása ugyanis a saját kezünkben van. A boldogság nagyon sokféle szinten gazdagíthatja az életünket. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok az életünkben. Egy boldog ember nem attól boldog, hogy gondtalan, hanem attól, hogy képes megküzdeni azokkal a helyzetekkel, nehézségekkel az életében, amelyek boldogtalanná is tehetnék. Ezt megtanulni pedig sosem késő, igaz minél korábban kezd valaki hozzá, annál hosszabban teremt magának egy élhetőbb életet.”

Boldogság: Idősebbek is elkezdhetik!

Vannak olyan tevékenységek, amelyek alkalmasak arra, hogy visszaadják az életkedvünket és boldogabbnak érezzük magunkat. Ilyen, a kacagás, a kocogás, a lazítás, az érintés, és az, ha segítünk másokon.

A kacagás előszobája a mosoly. Ha szélesen mosolygunk, agyunk örömközpontja azt üzeni a testünknek: örülj! A nevetés innen már csak egy lépés, ami növeli a szervezet ellenálló képességét, és csillapítja a fájdalmakat.

A kocogás olyan módosult tudatállapotot alakít ki, ami megakadályozva az elme szorongásközpontjának működését. Ilyenek még a bemelegítő  gyakorlatok, a nagy ívű, lendületes mozgások, mint például a karkörzés.

A nyugodt környezetben  végrehajtott lazítás során elernyednek az izmok, és könnyebben felidézhetjük kellemes, boldogító élményeinket, amik ugyancsak megnyugtatnak és jókedvre derítenek.

A simogatás, az érintés megnyugtat. Hatására testünk boldogsághormont termel, ami aktiválja immunrendszerünket.  A másokon való segítés pedig felvidít, és igazán jó érzéssel tölt el minden segítőt. Ugyancsak tudományosan igazolt dolog, hogy ez nem csupán a kedvünknek, az egészségünknek is jót tesz.