Újra megpróbálják Orbán Viktort kérdezni a parlamentben. A múlt héten erre nem volt alkalom, pedig a kormányfő bent is volt az ülésen - csakhogy a napirend ügyes átvariálásával sikerült elérni, hogy pont akkor tartsák az azonnali kérdések óráját, amikor ő már elment. Elvileg ma sem kötelező, hogy a miniszterelnök ott legyen a mai ülésen.
Addig is a napirend előtt a tegnapi ünnep utózöngéivel kezdtek a képviselők - az MSZP-s Hiller István például arról beszélt, hogy a pesti srácok mellett 1956 politikusaival nem foglalkozik a kormány, mintha nem is léteznének, mire válaszul Dömötör Csaba államtitkár azzal állt elő, hogy a baloldal tegnap is elrontotta az ünnepet. A Jobbikból Vona Gábor a letelepedési kötvényről beszélt, és arról, hogy ennek a támogatásához kötik az alkotmánymódosítást, ezután Dömötör azzal vágott vissza, hogy a Jobbik néhány hete még azt mondta, hazaáruló, aki a kvótarendszer ellen tenne. A KDNP-s Soltész Miklós egy igencsak bátor logikai ívvel kifejtette, hogy miért az 1956 utáni megtorlásokból vezethető le a tegnapi fütyülés - egyben az ülésnek alig a negyvenedik percéig kellett várni, hogy először felemlegessék az őszödi beszédet. Erre Kósa Lajos tett rá egy lapáttal, aki szerint az sem kizárt, hogy aki fütyült tegnap, az az ÁVH-val ért egyet.
Az LMP-ből Szél Bernadett volt az, aki kicsit más témát választott, ő azt hozta fel, hogy a közszférában valószínűleg tízezrek kerülhetnek az utcára. Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta erre: "számokról azért nem lehet beszélni, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem lehetőségeket biztosít".
Ezután két órán át interpellálják a kormányt a délután. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó például arról, hogy "maguk tényleg bárkit kitüntetnek?", az LMP-s Schmuck Erzsébet arról, hogy "Lázár János nem tudja, hogy a hármas metró nem játék?", több jobbikos képviselő pedig arról, hogy "98 százalék a letelepedési bizniszre is nemet mondott".
Ma új törvényeket nem fogadnak el, de tucatnyi javaslatot előkészítenek a holnapi szavazásra. Szóba fog kerülni a megyei könyvtáraknak átadott önkormányzati ingatlanok sorsa, a zálogjoggal kapcsolatos törvények, a Földet a gazdáknak! program és a Nemzeti Földalap törvénye, a szabálysértések törvényei, a közszolgálatások szabályai, az anyakönyvi rendszer - ez a javaslat teszi lehetővé, hogy az ember hivatalosan is felvegyen ragadványnevet -, és az egyetemi kórházak működtetésének szabályai. Két népszavazási kérdés is a képviselők előtt lesz: Kész Zoltán az állami vállalatok vezetőinek kétmilliós fizetésplafonjáról, Gőgös Zoltán pedig az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról szeretne népszavazást. A 200 ezer aláírást egyikük sem tudta összegyűjteni, százezret viszont igen, így a parlament kénytelen tárgyalni ezekről az ügyekről.
