Árrésstop: az MNB szerint kivezethető, a kormány napirendre se vette – jöhet az elemzői ítélet a ronggyá tépett kérdésről

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mindenkori kormánytól független intézmény, így már az figyelmet érdemlő mozzanat volt Varga Mihály közlésében a legutóbbi kamatdöntő ülést követő tájékoztatón, hogy egyértelműen utalt egy kormányzati intézkedésre azzal, hogy a jegybank szerint most megfelelő időszak lehet az árréstop kijelentésére. Néhány napig várni kellett a kormányzati válasszal: a Kármán András irányította Pénzügyminisztérium szerint napirenden sincs az árrésstip kivezetése. Most pedig küszöbön a kiskereskedelmi ágazati kitekintő, ahol alighanem az MBH elemzői is elmondják, hogyan látják az árrésstop sokat vitatott kérdését.

Varga Mihály nem súgott, pusztán elmondta, hogy az árrésstop szanálásától ne féltsük az inflációt

Az elmúlt néhány év inflációs folyamataira, valamint arra tekintve, hogy míg Európa számos országában épp az emelkedő inflációs mutatókra és ezzel összefüggésben a jegybanki kamatemelésekre rendezkednek be, különösen érdekes fejlemény, hogy Magyarországon az infláció oly mértékben megszelidült, hogy kényelemesen elfér a jegybanki célsávban, Vargáék pedig megléphették az első kamatvágást, amit bizonyosan újabbak követnek. Mindezt úgy, hogy egyébként – ezt a kamatdöntést néhány nappal követő friss inflációs jelentés bemutatásán is egyértelművé tették a jegybank vezető munkatársai – az év hátralévő részére továbbra is a fogyasztást prognosztizálják a GDP növekedés motorjának, miközben a beruházások és más ágazati teljesítmények fokozatosan zárkóznak fel ahhoz. Az inflációs jelentés szerint a gazdasági növekedést idén termelési oldalon elsősorban az ipar és a szolgáltatások, keresleti oldalon pedig a lakossági fogyasztás támogathatja.

A tájékoztatón Balatoni András, az MNB elemzési igazgatója megerősítette a sarokszámait a várakozásaiknak:

• 1,8 százalékos lehet az idei infláció, ez 2 százalékkal alacsonyabb, mint a márciusban közölt mérték;
• a 2027-es infláció 1,4 százalékkal mérsékeltebb lehet a márciusi előrejelzéshez képest a mostani várakozás szerint, ami viszont az idei mértéknél magasabb, 2,3 százalék (de még az inflációs cél alatt van).

A jegybank tehát amellett is az inflációs pálya kiszámíthatósága és a korábbi szintekhez képest alacsony mértéke mellett érvel, hogy a fogyasztási faktort nem hogy nem húzta ki a képletből, hanem megerősítette azt. A jegybank szerint ezzel együtt nyílhat kedvező időszak nyílhat az árrésstop kivezetésére, mivel az intézkedés megszüntetése a jelenlegi számítások alapján nem okozna érdemi inflációs fordulatot (Balatoni a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy legfeljebb néhány tizedszázalékos növekedést eredményezne az árrésstop kivezetése és a középtávú inflációs dinamikán sem változtatna). Az MNB elemzése és a legfrissebb makrogazdasági adatok egyaránt arra utalnak, hogy az árstabilitás szempontjából a lépés kezelhető kockázatot jelentene. 

Varga Mihály jegybankelnök nem is foglalt közvetlenül nem foglalt állást a kormány hatáskörébe tartozó intézkedésről, ugyanakkor jelezte: az MNB számításai alapján a jelenlegi inflációs környezet kedvező feltételeket teremthet az árrésstop fokozatos kivezetéséhez, amit a forinterősödés is támogat.

Régiós rekorder az infláció, az árrésstopot egyelőre nem ugrasztják ki

Abban aligha találni meglepőt, hogy a jelenleg több mint 40 élelmiszeripari és mintegy 30 drogériai termékre érvényes árrésstop intézkedést az Országos Kereskedelmi Szövetség legkésőbb nyár végéig számúzné a kiskereskedelemből: a tömörülés már régóta úgy érvel, hogy célját az ármérsklést indukáló és ezáltal inflációt mérséklő eszköz elérte, és - lényegében – innentől több kárt okoz, mint amennyi hasznot tart. 

Azt viszont, hogy a Tisza-kormányban talán másképp gondolják – szemben az üzemanyagoknál az árplafon megszüntetésével –, onnan tudni, hogy a Pénzügyminisztérium még napirendre se vette az esetleges kivezetés tárgyalását. Éppen ezért –  erre Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hívta fel a figyelmet - a jegybank alapforgatókönyve továbbra is abból indul ki, hogy a kormány nem vezeti ki az árrésstopot, mivel a jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozó határidőt. Az inflációs jelentésben ezért egy külön alternatív pálya is szerepel, amely azt vizsgálja, milyen hatással járna az intézkedés megszüntetése. Az MNB imént kivonatosan említett pozitív értékelése erre a feltételes forgatókönyvre épül.

Az árrésstop kérdésének kormányzati parkolópályára állítása azért is érdekes, mert az MNB által részletezett inflációs kilátásokat a legfrissebb statisztikák is támogatják. Ezek közé tartoznak a májusi ipari termelői árak, melyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint májusban csökkentek. Ez ugyan a fogyasztói inflációtól és így az árrésstop kivezetésétől távolinak tűnik, de olyan alapfolyamat lehet, ami erősítheti az inflációs várakozások erősödését, és azon keresztül az árrésstop kivezetése melletti érveket (ám mint az imént jeleztük, egyelőre nem ismert, hogy a Pénzügyminisztériumban még milyen érveket mérlegelhetnek az inflációs hatás mellett). 

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója ennek kapcsán kiemelte, hogy 

Véleménye szerint ez előrevetíti, hogy a korábban a régió sereghajtójának számító, mára az élmezőnybe kerülő magyar infláció a következő időszakban is alacsony maradhat.

A szabályozás ugyanakkor eredetileg is átmeneti eszköznek készült, így a piaci szereplők hosszabb ideje számítanak arra, hogy előbb-utóbb megszűnik. A tavalyi előzetes becslések szerint az árrésstop a szabályozással érintett kereskedelmi vállalkozásoknak nagyságrendileg tízmilliárd forintos bevételkiesést okozott.

Ezen előzmények tükrében tekintünk az MBH Bank kiskereskedelmi ágazati kitekintőjére és az ott bemutatásra kerülő témákra. Az korábbi előrejelzéseik alapján ismert, hogy várakozásaik szerint a kiskereskedelem jól teljesíthet a következő hónapokban is, amihez az előző kormányhoz állami transzferek (fegyverpénz, 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj első részlete), valamint a minimálbér és bérminimum emelkedése is hozzájárulhat, valamint az erősödő fogyasztói bizalom is. Annak felfejtése, hogy a Pénzügyminisztériumban miként súlyozzák az árrésstop kérdését, nem a pénzintézet szakembereinek feladata, ugyanakkor ágazati elemzésük segíthet megérteni a sokat vitatott inflációcsökkentő intézkedés megtartása vagy elvetése kapcsáni további szempontokat is.

A MBH AgrárTrend Index tavaly tavaszi elemzéséből kiviláglik, hogy az árrésstop bevezetése – akkor fennálló, más makrogazdasági és állategészségügyi kockázatokkal együtt – növelte a termelők és feldolgozók bizonytalanságát, és agrár- és élelmiszer-ágazati elemzések rámutatnak, hogy a hatósági intézkedések jelentős pénzügyi terhet és bevételkiesést okoztak az élelmiszer-ellátási láncban. Ugyanakkor közvetve a fogyasztói kosarakat támogatták.