Az utóbbi évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt hazánkban a légyszennyezettség miatti korai elhalálozások száma. Az OECD legfrissebb jelentése a légszennyezéssel összefüggő halálozások tekintetében világszinten a második helyre sorol minket. Számításaik szerint egymillió főből 937-en halnak meg a rossz levegő miatt. Magyarországot kizárólag Kína előzi, ahol egymillió főből összesen 953 ember veszíti életét a szálló por és az ózonszennyezés miatt.
A magas halálozási arányhoz jelentősen hozzájárul a szilárd tüzelőanyagot felhasználók száma. Ma a háztartások több mint egyharmada részben vagy egészben fával fűt, emellett nagy divatja van a lignitnek is, amelyet legalább százezer háztartás használ rendszeresen. Ami viszont ennél is súlyosabb probléma, az nem más, mint a kommunális hulladékkal való fűtés, ami már-már mindennapossá válik a fűtési időszakban – véli az WWF Magyarország.
"A tűzifa esetében megfelelő kazánnal a károsanyag-kibocsátás drasztikus mértékben csökkenthető, elégetése során ugyanis a szén-dioxidból csak annyi szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött. A lignit és a hulladékok égetésére azonban a lakossági tüzelőberendezések alkalmatlanok, így az azokkal való fűtés - illetve a rossz minőségű, nedves tűzifa égetése mindenképpen kerülendő. Ezek elégetése során ugyanis számos olyan légszennyező anyag kerül a levegőbe, amelynek súlyos egészségügyi kockázata van. Ilyen például a szálló por, a szén-monoxid, a kén-dioxid, vagy a nitrogén-oxidok" – fejtette ki Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője. Hozzátette: ezen felül a korom a tüzelőberendezést, illetve a kéményt is súlyosan károsítja, és a rossz minőségű tüzelőberendezésen keresztül a légszennyező anyagok a lakásba is szivároghatnak.
Emellett rendkívül gyorsan terjed a lignittel való fűtés is, amely anyagnak a nedvesség- és kéntartalma is nagyon magas - figyelmeztetett a programvezető. Emiatt a fűtés hatékonysága a vártnál alacsonyabb lesz, égésekor pedig jelentős mennyiségű kénsav és kénessav képződik. Ez erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat, így igen komoly egészségügyi kockázatot hordoz.
Nem elég hőszigetelni, korszerűsíteni is kell a fűtést
A helyes tüzelőanyag megválasztása mellett megoldást nyújthat a hatékonyság növelése, amely a hőszigetelés mellett a korszerű fűtési rendszert jelenti. Földgáztüzelés esetében a társasházi lakásokban élőknek jövőre, a többi lakástulajdonosnak elméletben már tavaly nyártól kötelező kondenzációs kazánra cserélnie meghibásodott készülékeiket. Habár az ilyen kazánok drágábbak, az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítják a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával, így 20-35 százalékos megtakarítás érhető el mérsékeltebb károsanyag-kibocsátás mellett.
A fa- vagy a vegyestüzelésre vonatkozóan egyelőre még nincs jogszabályi szigorítás, a következő időszakban mégis felülvizsgálhatják a vonatkozó törvényeket. A helyiségfűtő megoldások közül a leginkább elterjedt a vaskályha, amelynek hatásfoka csupán 50-60 százalék. A hőt gyorsan adja le, így folyamatos felügyeletet igényel. Ezzel szemben egy jól megépített cserépkályha akár a 80 százalékos hatásfokot is el tudja érni.
Központi fűtés esetén - amikor a hőellátást a kazán mellett hőleadó rendszer (radiátoros) biztosítja - hasonló eltérések tapasztalhatóak a hatásfok terén egy régi és egy új rendszer között. Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90 százalék felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát.
Modern szabályozásra volna szükség
A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. „A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne viszont a szabályozás oldalán történő korszerűsítéseket is végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjáráskövető szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása" - mondta Gerd Vrieling, a közelgő Föld Órája egyik partnerének, a Robert Bosch Kft. termotechnika üzletágának regionális értékesítési igazgatója.
Föld Órája, amikor "lekapcsol" a világ
A Föld Órája kezdeményezés 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy többek figyelmét ráirányítsa az éghajlatváltozásra. Elsősorban a világ kormányait, üzleti szereplőket, civil szervezeteket és egyéni támogatókat mozgósít a probléma megfékezésére. A kezdeményezés ugyanakkor a civilek között is roppant népszerű, olyan globális akcióvá nőtte ki magát, amely több mint 2,4 milliárd embert ér el világszerte. A program jellemzően minden évben ugyan az: 20:30 és 21:30 között a résztvevők „lekapcsolják” a világítást otthonaikban, így rávilágítva az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességére.
Az önkormányzatok szerepe rendkívül fontos a helyes fűtési rendszer terén. „Egyrészt a középületeik fűtési rendszerének modernizálásával lehetne jelentősen csökkenteni a települések kiadásait, másrészt az önkormányzatok példát tudnának mutatni, ösztönözni tudnák a lakosságot fűtési rendszereik modernizálására" - fogalmazott Vaszkó Csaba.
