BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Így kerüljük el a parttalan vitákat a többletmunka miatt

Építési kivitelezési szerződések tárgyalása és a kivitelezés folyamata során sokszor tapasztalt probléma a többletmunka és a pótmunka fogalmának félreértett alkalmazása, amely hosszú, parttalan viták forrása lehet.

A félreértések jellemzően abból fakadnak, hogy az új Polgári Törvénykönyv a gyakorlat igényeihez igazodva és a bírói gyakorlat során formálódott fogalom meghatározásokat követve, változtatott a többletmunka és a pótmunka értelmezésén.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet („Épkiv.") az új Polgári Törvénykönyvtől eltérően tartalmazza a pótmunka és a többletmunka fogalmát, amelynek az az oka, hogy a Kormányrendelet szerinti fogalmak időben korábbiak, mint az új Ptk. rendelkezései és a két jogszabály között jelenleg tartalmi ellentmondás van. 

„A többletmunka és a pótmunka pontos meghatározása és megkülönböztetése a kivitelezési ütemterv megtartása, illetve a vállalkozói díj megfizetésének szempontjából lényeges kérdés különösen akkor, ha a felek a vállalkozó díjat átalánydíj formájában határozták meg. Rá kell világítani az új Ptk. és a Kormányrendelet közötti tartalmi ellentmondásra és megismertetni a helyes jogalkalmazást, bízva abban, hogy ezzel is tisztább helyzetet tudunk teremteni a fenti fogalmak körében. Ez segíthet abban is, hogy sok felesleges vitával töltött órát spóroljanak meg a kivitelezésben érintett felek.” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.

Az elhatárolás alapja

Az Épkiv. és a korábbi általános gyakorlat szerint a többletmunka a szerződés alapját képező ajánlatkérési, illetve kivitelezési dokumentációban kimutathatóan szereplő olyan tétel, amit a felek a vállalkozói díjban nem vettek figyelembe. A pótmunka ezzel szemben a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatételt, munkatöbbletet jelenti. A Kormányrendelet rendelkezése szerint a „kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – köteles a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát elvégezni, melynek elvégzésére külön szerződést kell kötni”.

Lényeges eltérés, hogy az új Polgári Törvénykönyv a műszaki szükségességből, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát már nem a pótmunka, hanem a többletmunka körébe sorolja kimondva, hogy a vállalkozó köteles elvégezni minden a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.  Ezzel szemben a pótmunka „csak” az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát jelenti, amelyet a vállalkozó köteles elvégezni feltéve, hogy annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanabbul terhesebbé.

Az okok vizsgálata

Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy a pótmunka elvégzésének a szerződés megkötése utáni pótlólagos megrendelői igény az oka. A többletmunkát, így különösen a műszaki szükségességből felmerült munkát, nem az újabb megrendelői igény okozta, hanem az, hogy a vállalkozó nem mérte fel kellően az elvégzendő munkák nagyságrendjét, azaz a rendeltetésszerű, szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkatételeket és ezek költségigényét. Ha a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármely dokumentációban, ide értve a tervdokumentációt, szakhatósági előírást, szakvéleményt, tűzvédelmi leírást, stb. szerepelt, úgy a munkavégzés abból műszakilag következett és azt a vállalkozónak saját költségére kell elvégeznie többletmunkaként.

„Ez az új jogszabályi szemlélet arra az évek során kialakult bírói gyakorlatra támaszkodik, amely a műszaki szükségességből felmerülő munkák kockázatát a vállalkozóra telepíti. Ez pedig abból fakadt, hogy a kivitelezők a versenyeztetés során, a munka megnyerésének érdekében, a vállalkozói átalánydíjat szándékosan alulkalkulálják, tudatosan irreálisan alacsony árat adnak meg. A kivitelezés során pedig arra törekednek, hogy műszaki szükségességből felmerült munkarészekre hivatkozva az átalánydíjon felül további vállalkozói díjat érvényesítsenek.” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter ügyvéd.

A fenti általános szabály alkalmazása során azonban a bírói gyakorlat ésszerű korlátot állít fel. Kimondja, hogy a tervben nem szereplő, műszaki szükségességből felmerülő munka díja az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha a munka felmerülésének kockázatával a kivitelező az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére és költségvonzatára tekintettel, a díj meghatározásakor előzetesen, kellő gondosság mellet nem számíthatott.

Az új Ptk. többletmunkára, illetve pótmunkára vonatkozó szabályai jól láthatóan lényeges újítást tartalmaznak. Az újítás lényege az, hogy a műszaki szükségességből fakadó, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát a korábbiaktól, így a Kormányrendelettől eltérően, nem a pótmunka, hanem a többletmunka közé sorolja. Az új Ptk. és a Kormányrendelet közötti ellentmondást a helyes jogalkalmazás oldhatja fel, azaz a jogalkotási rendben magasabb rangú Ptk. szabályainak érvényesülése.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek