BUX 50,904.91
0.00%
BUMIX 4,315.39
0.00%
CETOP20 2,297.16
0.00%
OTP 17,380
0.00%
KPACK 11,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 230.5
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,410
0.00%
0.00%
ALTEO 1,715
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 16.06
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Egyre népszerűbb az Európai Unió

Növekszik az Európai Unióban lakók közül azoknak a száma, akik szerint az Európai Unióhoz (EU) tartozni jó dolog – közölte az Európai Parlament pénteken egy most kiadott uniós közvélemény-kutatás (Eurobarometer) eredményeit ismertetve. A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma négy százalékponttal többen, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.

 

Az Európai Parlament megbízásából készült kutatás szerint országonként mindazonáltal nagyok az eltérések. A magyar megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy Magyarországon egy százalékponttal, 48 százalékra javult azok aránya, akik jó dolognak tartják az uniós tagságot, és ugyancsak ennyivel nőtt azok száma, akik szerint a tagság nem jó, de nem is rossz. Két százalékponttal csökkent a tagságot rossznak tartók aránya. Az adatok azt mutatják, hogy az emberek szerint a terrorizmus, a munkanélküliség és az adócsalás elleni küzdelem terén több uniós fellépés szükséges. A közelmúlt geopolitikai tendenciáira és eseményeire reagálva – az arab világon belüli egyensúlyvesztésre, Oroszország és Kína növekvő befolyására, Nagy-Britannia unióból való kilépésének tervére (Brexit) és Donald Trump amerikai elnökké választására – a nagy többség minden tagállamban, így Magyarországon is előnyben részesítené a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti lépésekkel szemben.

Az európaiak 43 százaléka érzi úgy, hogy uniós szinten „a hangja jobban hallható”. Ez az arány 2007 óta a legmagasabb a mostani mérésben, 6 százalékponttal nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben tízből 6 európai gondolja úgy, hogy véleménye számít a hazájában, ami 10 százalékponttal több a 2016-ban mért adathoz képest. A magyar válaszadók többsége úgy vélekedik, hogy sem az unióban, sem Magyarországon nem érvényesül kellőképpen a véleménye, és Magyarország véleményének uniós elfogadását is közel 10 százalékkal kevesebben (53 százalékban) vallják a többi tagországhoz képest (átlagosan 63 százalék). A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak döntő többsége szerint a társadalmi osztályok közötti különbségek jelentősek. Egyharmaduk kételkedik abban, hogy a gazdasági bizonytalanságnak egyhamar vége lesz.

A kutatás a gazdasági várakozásokra is kitér. Eszerint Magyarországon a derűlátók és a pesszimisták aránya egyaránt magasabb az uniós átlagnál. A válaszadóknak uniós szinten 30, magyar viszonylatban 33 százaléka véli úgy, hogy a válság még hosszú évekig tart, de az uniós 22 százaléknál nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok – a megkérdezettek 23 százaléka – hogy már megkezdődött a visszatérés a növekedéshez.

Kapcsolódó cikkek