Az állam- és kormányfői a találkozón „minőségi előrelépést” tettek a közös védelmi és biztonságpolitikában egy új közösségi alap felállításával, és egyértelműen állást foglaltak a párizsi klímamegállapodás mellett. A jó hangulatot Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének pénteki beszámolója biztosította az európai gazdaság állapotáról.
„Valami elkezdődött” – idézte a Politico Draghit, aki szerint megújult a remény az európai gazdaságban, ami nagyobb magabiztossághoz vezet majd. A növekedés robusztus, az nem jelent veszélyt, ezért nincs szükség az Európai Központi Bank monetáris stratégiájának módosítására. Az EKB elnöke annak sem látja jelét, hogy a gazdaság letérne a felépülési pályáról a következő hónapokban. A csökken, a foglalkoztatottsági ráta növekszik: összesen 232 millió uniós állampolgárnak van állása, ami rekordnak számít az EU történetében.
A jó hírek miatt nem meglepő, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jórészt a gazdasággal foglalkozott az eseményt záró sajtótájékoztatón. Utóbbi hangsúlyozta, hogy miközben 2011-ben 24 tagállamnak volt jelentős költségvetési deficitje, ma csupán négynek, ami „hatalmas eredmény”. Brüsszel abban bízik, hogy a politikai klíma változása – Európa-párti politikusok győzelme a francia és a holland választásokon, a populizmus visszaszorulása – tovább erősíti majd a gazdaságot, nagyobb fogyasztáshoz, több befektetéshez és újabb munkahelyek létrehozásához vezet majd.
A csúcson tíz percet kapott Theresa May brit kormányfő is arra, hogy elmondja, milyen sorsot szán a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároknak a Brexit után.
A részletes programot ugyan csak hétfőn hozza nyilvánosságra a brit kormány, de annyit tudni lehet, hogy az országban maradhatnak majd azok, akik még a kiválás előtt érkeztek. Azok, akik egy később meghatározott időpontban már legalább öt esztendeje Nagy-Britanniában élnek, úgynevezett „letelepedett státuszt” kaphatnak, így az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a terén azonos jogaik lennének a britekével.
Theresa May szerint az ajánlat „nagyon komoly és méltányos”, a reakciók azonban többnyire negatívak voltak: Angela Merkel német kancellár szerint „jó kiindulópont, de nem igazi áttörés”, míg mások „nem elégségesnek” és „homályosnak” nevezték a brit javaslatot, amelyből hiányoznak a részletek.
Ezt egyébként maga May is elismerte az egyik legfontosabb kérdést, az Európai Bíróság szerepét illetően. Brüsszel ragaszkodik hozzá, hogy az uniós állampolgároknak joguk legyen vitás kérdésekben a testülethez fordulni, a Brexit egyik legfőbb célja viszont éppen az, hogy Nagy-Britannia megszabaduljon az EB-től.
Meghosszabbították az oroszok elleni szankciót
A csúcson hat hónappal, januárig meghosszabbították az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, mivel Moszkva nem tesz eleget a minszki megállapodásban szereplő feltételeknek. Két nappal korábban az Egyesült Államok hozott hasonló intézkedést.
