Arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik, de Soros sem állhat a törvények felett Magyarországon, és reméljük, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek” – mondta Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Emellett hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között, ezt támasztja alá az is, hogy Hans Timmermans, a bizottság alelnöke még azelőtt nyilatkozott a CEU ügyében, hogy a levél megszületett volna.
Völner Pál kifogásolta, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.
„Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben” – jegyezte meg.
A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez az eljárás a második szakaszban van, az úgynevezett indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. A felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben -jegyezte meg.
Ezután a kettős mércére is felhívta a figyelmet, mint mondta, Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet.
Vagyis, ha a mi szabályozásunk nem megfelelő, akkor ezekkel az országokkal szemben is eljárást kellene indítani – tette hozzá.
Elmondta: kifogásolja az EB a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint „semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között”, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében.
A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.
Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet. Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot és a pénzek átlátható áramlását biztosítja.
Azért van szükség az átláthatóságra, mert látható, hogy világszerte a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt
- mondta. Megjegyezte, az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló törvény, sőt az EU maga is készült egy hasonló szabályozásra.
