Visszatért a hiperinfláció Zimbabwéba

A zimbabwei katonai hatalomátvételre adott első piaci reakciók visszafogottak voltak, a Reuters beszámolója szerint megkezdődött ugyan a pénz kivonása az országból, de a következmények akkor lehetnek igazán súlyosak – akkor is inkább a szomszédos Dél-afrikai Köztársaság számára –, ha a puccs polgárháborúba torkollik.

A hadsereg az egy hete tartó politikai válságot zárta le, amelyet az váltott ki, hogy Robert Mugabe menesztette régi harcostársát és alelnökét, Emmerson Mnangagwát, hogy megnyissa az utat a feleségének a kormányzó Zanu-PF párt vezetése felé. Az extravagáns életstílusa miatt Zimbabwéban csak Gucci Grace-nek nevezett 52 éves asszony november 5-én jelentette be, hogy szükség esetén készen áll átvenni a férjétől a hatalmat.

A hadsereg vezetői azt állítják, hogy nem követtek el puccsot, csak a 93 éves Mugabe köreihez tartozó, az országnak „gazdasági és szociális szenvedést okozó bűnözők” ellen léptek fel, hogy felelősségre vonják őket. Őrizetbe vették többek között Ignatius Chombo pénzügyminisztert, a Zanu-PF kormánypárt egyik vezetőjét. Közölték, hogy az elnöknek és családjának nem esett baja, és ezt megerősítette Jacob Zuma dél-afrikai államfő is, aki telefonon beszélt Mugabéval. A hadsereg azt ígéri, hogy a helyzet Zimbabwéban visszatér a normális kerékvágásba.

Kérdés, vissza akarnak-e térni a zimbabweiek a Mugabe 37 éve tartó hatalma alatt megismert normális kerékvágásba. Becslések szerint a lakosság 95 százaléka munkanélküli, és hárommillió ember kényszerült elhagyni a hazáját a jobb megélhetés reményében. A nővérek például évente csupán 4 ezer dollárt keresnek otthon, míg az Egyesült Királyságban csak az alapbérük meghaladja a 27 500 dollárt – írta a dél-afrikai The Rep. Az első számú célállomás azonban a Dél-afrikai Köztársaság, ahová a három évvel ezelőtti háromezer helyett most havonta átlagosan hatezren kérnek vízumot. Egy különleges engedély alapján Dél-Afrika 200 ezer zimbabweinek ad munkavállalási engedélyt, a legtöbben azonban illegálisan jutnak át a szomszéd országba.

A zimbabwei gazdaság teljesítménye 2000 óta a felére csökkent, a mezőgazdaság mélyrepülésbe kezdett, miután a 2002-ben bejelentett földreform keretében elüldözték a fehér gazdálkodókat. Ma a szupermarketekben található áruk 60 százalékát importálják a Bloomberg szerint. Az országnak nincs saját valutája 2009 óta, amikor az 500 milliárd százalékos hiperinfláció miatt az amerikai dollárt, a brit fontot és a dél-afrikai randot tették hivatalos fizetőeszközzé. Augusztus óta azonban akut hiány alakult ki külföldi valutából az export összeomlása miatt, valamint azért, mert véget ért a kivitel 33 százalékát kitevő dohány eladása, közvetlen külföldi befektetések pedig gyakorlatilag nincsenek. Gyorsan emelkedni kezdtek az árak, és Steve Hanke, a Johns Hopkins Egyetem közgazdászprofesszora szerint ismét hiperinfláció alakult ki az országban, vagyis legalább harminc egymást követő héten haladta meg a drágulás az 50 százalékot.

Az áremelkedések miatt Mike Bimha ipari és kereskedelmi miniszter a katonai hatalomátvétel előtt azt tervezte, hogy árszabályozás bevezetését kéri a parlamenttől, ez azonban közgazdászok szerint csak ahhoz vezetett volna, hogy a feketepiacon a kereskedők beépítik az árakba a lebukás okozta veszélyt is, tovább drágítva az életet a zimbabweiek számára.