Dél-Korea már kedden, a lista elfogadásának napján levelet küldött az Európai Uniónak – közölte újságírókkal szerdán Kim Dongjon stratégiai és pénzügyminiszter.
Megfelelő lépéseket tervezünk, mert a többi nemzetközi mérce szerint semmi probléma nincs Dél-Korea adópolitikájával
– idézte a tárcavezetőt a Korea Times. A lap úgy tudja, hogy Brüsszelnek az nem tetszik, hogy Szöul adókönnyítésekkel támogatja a szabad gazdasági övezetekben és egyéb kiemelt területeken befektető külföldi vállalkozásokat. A megszabott feltételek teljesítése esetén az érintett cégek öt-hét évig mentesülnek a társasági fizetése alól. Egy másik feketelistás ország, Namíbia pénzügyminisztere, Calle Schlettwein sokkolónak és igazságtalannak nevezte a kipellengérezésüket – írja az All Africa internetes újság.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön fogadták el az adóparadicsomokat felsoroló két listát. Az egyikre, a „feketére” 17 olyan ország került fel, amelyik nem lép fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen. Közéjük tartozik többek között Bahrein, Barbados, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Guam, Mongólia, Namíbia, a Marshall-szigetek, Panama, Saint Lucia és Tunézia. Összeállítottak egy úgynevezett szürkelistát is. Ezen 47 olyan ország szerepel, amelyik ígéretet tett arra, hogy a következő egy-két évben összhangba hozza szabályozását az uniós normákkal.
Közéjük tartozik az EU-tagságra váró Törökország, Szerbia és Montenegró, rajtuk kívül például Svájc, Bosznia-Hercegovina, Marokkó, Thaiföld, Vietnam és Hongkong, valamint közismert adóparadicsomok, így Bermuda és a Kajmán-szigetek is.
További nyolc államot – többek között a Virgin-szigeteket és Dominikát – februárban fognak értékelni, tekintettel arra, hogy nemrég komoly károkat szenvedtek a hurrikánok miatt.
Az EU szakértői összesen 92 államot vizsgáltak, és a listák összetétele az utolsó pillanatig változott. A munka különösen az utóbbi hetekben gyorsult fel, miután nyilvánosságra kerültek az adóelkerülést leleplező újabb iratok, az úgynevezett Paradicsom-papírok, és erősödött a nyomás Brüsszelen, hogy tegyen valamit. Ez a valami azonban egyelőre megállt a listák összeállításánál, mivel a pénzügyminiszterek az EUobserver jelentése szerint nem is tárgyaltak arról, milyen szankciókkal büntessék az érintetteket. Több tagállam – például Málta, Luxemburg és Nagy-Britannia – hallani sem akart róla.
Ha valaki be akar vezetni kiegészítő szankciókat, az tárgyalhat erről. De senki se becsülje alá egy feketelista hatását –fogalmazott a luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos nagy előrelépésként értékelte a dokumentumot, de rámutatott: ennyi még nem elegendő ahhoz, hogy az adóelkerülést világszerte felszámolják. Közölte, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben előáll majd egy javaslattal a kérdés uniós szintű kezelésére, és felszólította a tagállamokat, hogy vállalják a rájuk háruló felelősséget, és „koordinálják a büntetőintézkedéseket”.
Ezek közül a legszigorúbb az lenne, ha nem engednék, hogy a vállalati profit hiteltörlesztésnek vagy jogdíjnak álcázva anélkül hagyja el megtermelésének helyét, hogy adóznának utána.
A szankciók hiánya miatt sokan csalódtak. A brit Guardian szerint a most első alkalommal összeállított közös uniós lista első látásra egyértelműen az offshore-lobbi győzelmét jelenti.
