Czibere Károly az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára szerdán, a programot indító információs napon felidézte, a 31 hátrányos helyzetű járásra fókuszáló projekt három elemből áll.
Tizenötmilliárd forintra pályázhattak a térségi gyermekjóléti központok, amelyek pontosan tudják, hány hátrányos helyzetű gyerek él a térségben és mire van szükségük. Ezt egészíti ki egy 5,5 milliárdos infrastruktúrafejlesztési pályázat. A több mint hárommilliárd forintos, szakmai, módszertani támogatást biztosító úgynevezett kísérőprogram összegét pedig 1,5 milliárd forinttal emelik meg most
- ismertette az államtitkár.
Az ötéves program végére szeretnék elérni, hogy a modell fenntarthatóvá váljon, az összegyűlt tudás és tapasztalat rendszerszinten hasznosítható legyen és beépüljön a jogszabályokba is – emelte ki.
Forrás: MTI
Czibere Károly úgy fogalmazott, a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása nemcsak szolidaritás kérdése, hanem az ország és a társadalom jól felfogott érdeke is, hiszen a segítségnyújtás a jövőbe, amely megtérül. Emellett pedig a gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy a testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges minden segítséget megkapjanak – fűzte hozzá.
Az államtitkár kitért arra, hogy fontos minél korábban kiszűrni azokat a veszélyeztető tényezőket, amelyek a gyerekek elkallódásához vezetnének, ezért már a megszületésüktől kezdve esélyt kell teremteni. Ezt az esélyt biztosítja például a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tanodák számának növelése, a kötelező óvodáztatás bevezetése, a korai fejlesztés bővítése, valamint az ingyenes gyerekétkeztetés és tankönyv biztosítása – sorolta Czibere Károly.
Mindezeknek is köszönhető, hogy tavaly sikerült a gyermekszegénységi rátát az uniós átlag alá leszorítani. Míg korábban 20-25 százalék között mozgott ez az arány, mostanra 15 százalék alá csökkent, miközben az uniós átlag 21 százalék – mondta az államtitkár.
