A globális művészeti piac összforgalma 2017-ben elérte a 63,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos piaci növekedés az előző évi eredményekhez képest – derül ki a világ legfontosabb művészeti vásárának, az Art Baselnek és az egyik vezető pénzügyi szolgáltató cégnek, a UBS-nek a szokásos éves műtárgypiaci jelentéséből, a The Art Market 2018 kiadványból.
A dokumentum rámutat: földrajzi megoszlás szerint a művészeti piacon továbbra is az Egyesült Államok vezet, utána Kína, majd Nagy-Britannia következik. Az első három piaci szereplő a teljes értékesítés 83 százalékát adta. Az USA a maga 42 százalékával vitathatatlanul megtartotta globális piacvezető szerepét, a második-harmadik helyen azonban szinte holtverseny alakult ki. Kína – ha hajszálnyival is – most megelőzte a nagy hagyományokkal rendelkező és erős művészeti központnak számító Angliát, miután a globális értékesítés 21 százalékát hozta. A brit piac részesedése 20 százalék.
A sorrend a nagy aukciósházak jelenlétének köszönhető New Yorkban, Londonban és Pekingben. Ezek tevékenysége továbbra is a kínai piac legfontosabb mozgatórugója, és Ázsiában további potenciálok rejlenek, hiszen Japán, Dél-Korea, India és Indonézia a piac 23 százalékát adja, míg az EU 33 százalékot. A milliárdosok száma Ázsiában gyorsabban nő, mint bárhol a világon, és az elemzés idézi a Credit Suisse adatait, amelyek szerint a következő öt évben 205 új milliárdosra számíthat a művészeti piac Kínában. Ma a világ leggazdagabb embereinek 41 százaléka él Kínában, míg Észak-Amerikában 33 százalékuk, Európában 21 százalékuk.
A nyilvános aukciók árbevétele 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve a 28,5 milliárd dollárt. Az Art Market 2018 is felhívja rá a figyelmet, hogy ebben a kiugró eredményben nagy szerepe volt annak, hogy tavaly egy olyan kiemelkedő tételt is aukcióra vittek, mint Leonardo da Vinci Salvator Mundija, ami egyszeri alkalomnak számít. A növekedés nagy része a piac csúcsán volt, a többi szegmens vegyes teljesítményt mutatott.
A 6500 galériás szereplő bevonásával készült vizsgálat szerint a galériák értékesítése 4 százalékkal nőtt, s elérte a 33,7 milliárd dollárt, azaz a teljes értékesítési mennyiség 53 százalékát. A növekedést árnyaltan kell kezelni, mert a felmérés szerint az általuk vizsgált galériáknak csupán 59 százaléka erősödött, 13 százalék stagnál, és 28 százalékuknak csökkent a forgalma. Csak az erős, nagy galériák képesek növekedni, a kis és közepes méretűek eredményei esnek. Az 500 ezer dolláros éves forgalmat elérő galériák esetében kivétel nélkül csökkenést mértek, míg az 1–10 millió közötti forgalmat elérők átlagosan 9 százalékos növekedést realizáltak.
A tendencia nem kedvez az új galériák nyitásának, és többeket bezárásra kényszerít, a forgalom pedig koncentrálódik a nagy, több helyszínen működő topgalériákra.
Ezzel együtt 2017-ben több mint húsz neves galéria is bezárásra kényszerült. Nem segíti a helyzetüket az sem, hogy a bevételük 46 százalékát az art faireken érik el, és a vásári részvétel költsége átlagosan 17 százalékkal növekedett 2017-ben.
Még egy érdekes összefüggést felvillantott a mértékadó tanulmány: a piacot sokáig mozgató legendás galeristák kiöregedését látjuk. Ez a piac a személyes bizalomra és kapcsolati tőkére épül. Még a legismertebb Larry Gagosian sem tudott válaszolni egy vele készült interjúban arra, hogy mi lesz a nevét viselő galériával, ha ő már visszavonul az üzlettől. Az online értékesítés 2017-ben elérte az 5,4 milliárd dollárt: a globális piac 8 százalékát teszi ki, s e platformon érik el a legtöbb új vásárlót is, bár az online felületeken még a legmagasabb áron elkelő tételek sem haladják meg a 15 ezer dolláros árat, vagyis a vevők élnek a vásárlási lehetőségekkel, de óvatosak.
