A települési hulladék legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani 2025-re – mondja ki az elfogadott jogszabály. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44 százalékos.
A cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban.
A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70 százalékos arányt kell elérni az új jogszabály szerint. Később a csomagolóanyagok között külön célszámok lesznek a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára. Magyarországon 2016-ban 34 százalékos volt az újrahasznosított szemét aránya.
A tervezet emellett legfeljebb 10 százalékban korlátozza a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét.
A tagországok között komoly eltérés mutatkozik e téren, ugyanis amíg Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország lényegében egyáltalán nem küld lerakóba szemetet, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta a keletkező települési hulladék háromnegyedét lerakókba szállítja.
Magyarországon 2016-ban a települési hulladék fele került lerakókba.
A jogszabály szerint 2025-re a textíliákat és a háztartási veszélyes hulladékot minden uniós tagországban külön kell majd gyűjteni. A lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni vagy otthon kell komposztálni.
Végezetül, összhangban az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival a tagállamoknak a kidobott élelmiszer mennyiségét 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteniük. Az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében a hatóságoknak ösztönöznie kell az el nem adott étel összegyűjtését és biztonságos újraelosztását is – közölték.
A környezetszennyezés a 21. század egyik legnagyobb fenyegetése. Veszélyezteti az ökoszisztémák stabilitását, aláássa a gazdasági fejlődést, valamint emberek milliárdjainak egészségét károsítja.
