Pénzhez juthatunk, ha nem érthető a rezsiszámla

Egy fogyasztónak az áramszolgáltató tévedésből összesen 44 036 forintot utalt át túlfizetés címén, majd a téves kifizetésre hivatkozással, jogosan ezen összeg visszafizetését kérte. A fogyasztó ennek a visszafizetésére részletfizetéseket kért, majd kapott is. Azonban már ez utóbbit is tévesen állapította meg a szolgáltató, hiszen a kéthavi részletfizetés összesen az eredeti, 44 036 forintos követelés helyett már csupán 37 126 forintról szólt.

Ezután a fogyasztó kapott két újabb csekket, de az összeg ismét nem jött ki, hiszen ezek további, egyszeri 7 060 forintos összegről, és ezen kívül is, még egy 6 910 forintos befizetendő tételről szóltak. Ezekkel együtt viszont már a fogyasztóval szemben támasztott teljes követelés meghaladta a negyvennégyezer forintos eredeti felszólítást.

A történet azonban ezzel sem ért véget, mert hiába rendezte a fogyasztó a kéthavi részletfizetést, ezt követően arról tájékoztatták, hogy van még egy további, 307 forintos hátraléka is, és a sort végül egy újabb, 3 948 forintos fizetési felszólítás követte.

Sőt, a fizetés elmaradása esetére kilátásba helyezték a szolgáltatás kikapcsolását is. A fogyasztó álláspontja szerint ekkor már nem volt semmilyen tartozása, és kétségbe esett az esetleges kikapcsolástól. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely az ajánlásában megállapította, hogy a fogyasztónak van igaza. Így pedig

a nem megfelelő számlázás miatt amellett döntött a testület, hogy az áramszolgáltató 5 000 forint kötbért köteles megfizetni a fogyasztónak, valamint egy a tényleges fogyasztásokról szóló elszámoló számlát is készítenie kell.

A szolgáltató a döntéssel nem értett egyet, ezért bírósághoz fordult. Érdekesség, hogy az elsőfokú bíróság véleménye az volt, hogy annyira csekély összegű a vita tárgya (307 forint), ami komolytalan és hogy emiatt nincs is szükség eljárás lefolytatására.

Azonban a Kúria kiemelte, hogy a békéltető testület feladata, hogy fogyasztóvédelmi vitás ügyekben először egyezséget próbáljon létrehozni a felek között, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A

békéltető testületi eljárás tehát éppen, hogy különösen alkalmas a kisebb jelentőségű viták rendezésére is, elkerülve, de nem kizárva a bírósági eljárás lefolytatását. Jelen esetben pedig az egymásnak ellentmondó számlák, a fizetési felszólításban közölt kikapcsolás lehetősége a fogyasztó élethelyzetében komoly fenyegetésként hatott, így fel sem merülhetett az, hogy a vita egyáltalán komolytalan lenne.

Megerősítést nyert az, hogy az áramszolgáltatóknak nem csupán az a kötelezettsége áll fenn, hogy kibocsássák a számlát, hanem azoknak a fogyasztók számára követhetőnek és egyszersmind érhetőnek is kell lenniük. Ha pedig a szolgáltató megsérti ezt, úgy a fogyasztónak adott esetben kötbér is járhat.