Recep Tayyip Erdoğan török államfő hétfőn Budapestre érkezik, ahol fogadja Áder János köztársasági elnök, tárgyalásokat folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd kedden nyitóbeszédet mond a Magyarország-Törökország Üzleti Fórumon.
Erdoğan 2013-ban legutóbb még miniszterelnökként látogatott el Magyarországra, ahol tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor miniszterelnökökkel.
Fotó: AFP
2014-ben a török kormányfőből köztársasági elnök lett, két évvel később, 2016-ban jött volna ismét a szigetvári ostrom 450. évfordulójának alkalmából, de a júliusi katonai puccskísérlet miatt elhalasztotta a külföldi útjait.
Hétfőn Erdoğant először Áder János köztársasági elnök fogadta katonai tiszteletadással a Sándor-palota előtti Szent György téren.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A török politikus nemzetközi megítélése a puccskísérlet után zuhant meg jelentősen:
közel 150 ezer ember esetében indult eljárás, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett több mint 100 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából.
Később a török államfőt az újbóli megválasztása után is több politikai bírálat érte: a korábbi parlamenti berendezkedés helyett elnöki rendszert vezetett be – melyet 2017-ben egy népszavazással meg is erősített –, így Erdoğan egy személyben lett az ország állam- és a kormányfője.
Ezzel a lépéssel megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
A piac is negatívan reagált az új rendszer kiépülésére: gyengült a líra, esett a és az államkötvény-árfolyamok is, miután Erdoğan letette a hivatali esküjét. A piaci elemzők aggodalommal figyelték a török jegybanki törvény módosítását, melynek a lényege az volt, hogy az elnök nagyobb befolyást szerezhessen a monetáris politika kialakításában. Az sem tett jót Törökország megítélésének, hogy
Erdoğan vejéből lett az új pénzügyminiszter, akinek politikai karrierjére az apósa jelentős befolyást gyakorolt, illetve három éve belekeveredett egy, az Iszlám Állammal való olajkereskedelemmel kapcsolatos ügybe is.
Az új kormány pozitív megítélésében az sem segített sokat, hogy a megalakulásából kimaradt Mehmet Şimşek, akit Erdoğan környezetéből a legpiacbarátabb politikusnak tartanak az elemzők.
Beindult Erdoğan világkörüli turnéja
A török államfő, mint újonnan megválasztott politikus több nemzetközi fórumon is részt vett idén, és igyekezett a saját pozícióját is megerősíteni ezeken a találkozókon. Júliusban Brüsszelben vett részt a NATO-tagországok állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján, majd a hónap végén Dél-Afrikában a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-országok csúcstalálkozóján is részt vett.
Szeptember elején Kirgizisztánban, Biskekben és Csolpan-Atában a türk országok többségét, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő Türk Tanács állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján vett részt, amelyen Orbán Viktor megjelent, és kijelentette, hogy
Magyarország kész megnyitni a türk-magyar együttműködés új fejezetét.
A török elnök Teheránban egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Haszan Róháni iráni államfővel a szíriai helyzetről, majd 10 nappal később kétoldalú megbeszélést is folytatott Putyinnal Szocsiban. Itt állapodott meg a két államfő arról, hogy demilitarizált övezetet alakítanak ki a szíriai Idlíb tartományban, amely a közel-keleti ország utolsó olyan jelentősebb területe, ami még a felkelők kezén van.
Fotó: AFP
Szeptember végén Erdoğan New Yorkban felszólalt az ENSZ Közgyűlésén, melynek alkalmából kétoldalú találkozót is tartott többek között Emmanuel Macron francia elnökkel, Petro Porosenko ukrán államfővel, Haszan Róháni iráni elnökkel, Charles Michel belga kormányfővel, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Abe Sindzó japán kormányfővel és Theresa May brit miniszterelnökkel.
Recep Tayyip Erdoğan utolsó hivatalos útja szeptember végén Németországban volt, ahol Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfő is fogadta. Merkel itt elmondta, hogy
mély nézeteltérések jellemzik a német és a török vezetés kapcsolatát, a nézeteltérések legfőképpen a jogállamiság és az emberi jogok ügyében vannak
– számolt be az akkori látogatásról a Deutsche Welle.
A portál szerint a két ország közötti kapcsolat a török puccskísérlet után romlott meg, amikor is Ankara drasztikusan lépett fel az ellenzékiekkel szemben, akik között sokan Németországba menekültek. Törökország ugyanakkor hiába próbálja több személy kiadatását elérni, ezt Németország megtagadta.
Erdoğan úgy fogalmazott, hogy fordított esetben Törökország megtenné ezt lépést Németországnak, Merkel viszont azt mondta, nincs meggyőződve a törökországi jogállamiság helyzetéről.
