Történelmi mélypontja közelébe, az euróval szembeni 5,57-os keresztárfolyam fölé gyengült a tegnap hajnali kereskedésben a török líra, miután Recep Tayyip Erdogan letette a hivatali esküjét. Az államkötvényhozamok rövid és hosszú oldalon is emelkedtek, mivel
a piacnak vélhetően sem az új kormány névsora, sem pedig a jegybanktörvény tegnap hatályba lépett módosítása nem tetszik.
A vezető török tőzsdeindex, a BIST 100 bő 2 százalékos eséssel reagált a tegnapi kereskedésben. Az index idén már csaknem 20 százalékot esett, a kereskedők vélhetően tegnap is folytatták eszközeik kimenekítését az autokrácia felé forduló államból.
A beiktatással ugyanis a korábbi parlamenti berendezkedés helyett elnöki rendszert vezetnek be, amelyben
a végrehajtó hatalom Erdogan egyszemélyi irányítása alá kerül.
A politikai fejleményekre és a török gazdaság sérülékenységére reagálva az 5 éves CDS-felár 22 bázisponttal 297 bázispontra ugrott tegnap az IHS Markit adatai szerint.
A jegybanki törvényt azért módosították, hogy az elnök nagyobb befolyást kaphasson a monetáris politika alakításában.
Fotó: AFP
„Ezentúl nem a kormány tagjai választják a jegybankelnököt, formálisan az államfő egyik kiemelt tanácsadója fog dönteni, de biztosak lehetünk benne, hogy Erdogan mondja ki a végső szót a kérdésben” – írta elemzésében az Equilor Befektetési Zrt.
A török deviza idén már 24 százalékot gyengült az euró ellenében, míg az infláció júniusban 14 éves csúcsra, 15 százalék fölé gyorsult.
Igaz, hogy a török jegybank a késői likviditási ablak rátájának emelésével alapkamat-módosítás nélküli monetáris szigorítást hajtott végre, de kérdés, hogy a megmaradó jegybanki függetlenség eltörlése után mi lesz az irányvonal. „Ha sikerülne az 5,5-es szint közelébe visszazárnia a devizának, enyhülhet a nyomás, ellenkező esetben a líra további gyengülése várható, a következő ellenállási szint 5,623-re tehető” – írták az Equilor elemzői. A szakértők szerint a líra további gyengülése esetén muszáj lesz kamatot emelni a következő, július 24-én esedékes kamatdöntő ülésen.
A másik probléma a kormány névsora. Elemzők szerint a kabinet személyi összetételével Erdogan jelezte: nem veszi figyelembe a piac aggodalmait. Egyrészt az elnök pénzügyminiszternek a saját vejét jelölte: Berat Albayraknak nemcsak nincs apósától független politikai múltja, de három éve belekeveredett egy, az Iszlám Állammal való olajkereskedelemmel kapcsolatos ügybe is. Másrészt kimaradt a kabinetből Mehmet Simsek, akit Erdogan környezetéből a legpiacbarátabb politikusnak tartanak, elemzők szerint ő az egyetlen kormánypárti politikus, akit a nemzetközi szereplők is hitelesnek tartanak és elfogadnak. A befektetők leginkább attól tartanak, hogy Törökország középtávon sem lesz képes konszolidálni a túlpörgetett gazdaságát.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
