Nemsokára eldől, hogy politikus vagy civil nyeri el a Nobel-békedíjat
Oslóban hirdetik ki pénteken az idei Nobel-békedíj kitüntetettjét: az előzetes találgatások szerint az amerikai és az észak-koreai elnök, a görög és a macedón kormányfő is az esélyesek között van.
2018.10.02 | Szerző: Szirmák Erik
2018.10.02 | Szerző: Szirmák Erik
Több hírügynökség is találgatásba fogott, hogy kik a legesélyesebb jelöltek az idei Nobel-békedíjra. Hónapokkal korábban már felmerült Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető neve is, mivel a két politikus sokat tett azért, hogy a Koreai-félszigeten kialakult atomfenyegetés visszaszoruljon.
Trump volt az első amerikai elnök, aki tárgyalóasztalhoz ült az Észak-Koreai rezsim vezetőjével, ez azért is volt jelentős lépés, mivel Észak- és Dél-Korea között az 1953-as tűzszünet óta mind a mai napig háborús állapot áll fenn, a kommunista ország pedig már többször is fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével.
Kim Dzsong Un és Donald Trump Fotó: MTI/EPA/The Straits Time/Kevin Lim
Minden évben sok spekuláció röppen fel és vita is folyik arról, hogy ki és milyen területen kapja meg a békedíjat. Idén sokat beszélnek a Koreai-félszigetről, a menekültek helyzetéről, a Görögország és Macedónia között a tárgyalásokról is
– mondta Wiktor Nummellin, a svéd TT hírügynökség Nobel-díj tudósítója az athéni-macedón Hírügynökségnek (ANA).
A The Greek Observer összeállítása szerint ugyancsak az esélyesek között említették Zoran Zaev macedón miniszterelnököt és Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt is, akiknek közös kompromisszumos javaslata a Macedónia és Görögország közötti évtizedes névvita rendezését szolgálja. Nummellin szerint többen is a Nobel-békedíj bizottságában úgy gondolják, hogy egyfajta „tökéletes békedíj” lenne, ha a két ország miniszterelnöke egyszerre megkaphatná az elismerést, ugyanakkor a Macedónia névváltoztatásról szóló vasárnapi, eredménytelen népszavazás csökkenheti az esélyeket.
Zoran Zaev és Alekszisz Ciprasz Fotó: AFP / Ludovic Marin
A Nobel-békedíjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A többi Nobel-díjtól eltérően a Nobel-békedíjat nem Stockholmban, hanem Oslóban adják át, de valamennyit december 10-én. A díjat 1901 óta 98 alkalommal ítélték oda, 19 alkalommal azonban nem talált gazdára ki.
A TT tudósítója azt is elmondta, hogy valójában szinte bárki jelölhető a Nobel-békedíjra: akár parlamenti képviselőket vagy korábbi díjazottakat is, de reálisan csak azoknak van esélyük, akik már részt vettek béketárgyalásokban vagy a háború elől elmenekültek segítésében. Ugyanakkor ellenpéldaként megemlítette Barack Obamát is, akinek a neve tíz évvel ezelőtt már az elnökségért folytatott kampány alatt felmerült, majd kevesebb egy évvel a megválasztását követően meg is kapta a békedíjat. A döntőbizottság szóvivője akkor azt mondta, hogy
az Obama által képviselt hozzáállást jutalmazták, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem megelőlegezett díjról van szó, hanem eddigi tetteiért kapta az elismerést.
Barack Obama átveszi a díjat Fotó: AFP / Jewel Samad
2007-ben Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságával (IPCC) kapta meg az elismerést. A politikusok közül a békedíjat megkapta
Kofi Annan korábbi ENSZ főtitkár, Simón Peresz Izrael korábbi elnöke, Jasszer Arafat egykori palesztin elnök vagy Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke is.
Az APA osztrák hírügynökség az Oslói Nemzetközi Békekutató Intézetre hivatkozva (PRIO) nem zárta ki Denis Mukwege kongói sebész, nőgyógyász kitüntetését sem.
A kongói orvos az országban dúló harcokban megerőszakolt nők kezelésével foglalkozik.
Az esélyesek között lehet az iraki kurd emberi jogi aktivista, Nadia Murado, aki
az Iszlám Állam tagjai által megerőszakolt nők jogaiért küzd, továbbá az ENSZ Világélelmezési Programja is.
Fotó: AFP / Christophe Simon
Az MTI szemléje szerint a lehetséges kitüntetettek között felmerült Ljudmila Alekszejeva és Szvetlana Gannuskina orosz emberi jogi aktivisták neve, továbbá a Memorial orosz jogvédő szervezet is. Több, a menekülteket segítő civilszervezetet is említettek az esélyesek sorában, köztük az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezetet, valamint
az úgynevezett fehér sisakosokat, a szíriai lázadók uralta területeken működő mentőszolgálatot.
Tavaly a Nobel-békedíjat az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés vehette át.
