Beindul a kormány csodafegyvere: megnyomták a gombot, ami átalakíthatja a gazdaságot – most dől el, kié lesz a jövő

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány kiemelt célja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) a következő években a digitális szuverenitás és a gazdasági versenyképesség egyik kulcsterületévé váljon Magyarországon. Az új intézkedéscsomag célja olyan szabályozási és infrastrukturális környezet kialakítása, amely elősegíti a hazai MI-fejlesztések bővülését és a kapcsolódó iparágak fejlődését – mindez pedig a megújult magyar MI-stratégia része. 

Adatközpont-fejlesztések és robotikaszabályozás

Az első pontban a kormány az energiaügyi minisztert, a nemzetgazdasági minisztert és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost bízta meg azzal, hogy vizsgálják meg új állami és piaci adatközpontok létrehozásának lehetőségeit. A vizsgálatnak ki kell térnie 

• az állami felhő-infrastruktúra szerkezetére, 
• az adatlokáció kérdésére, 
• valamint az energia- és hálózatfejlesztési igényekre is. 

A dokumentum külön hangsúlyt helyez a hulladékhő hasznosítására és a kiberbiztonsági követelmények érvényesítésére. A második intézkedés a robotikai rendszerek és MI-robotok stratégiai és jogi szabályozási lehetőségeit érinti. A nemzetgazdasági és igazságügyi miniszter, valamint a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos feladata lesz, hogy javaslatot tegyen a technológiák biztonságos, etikus és versenyképes alkalmazásának előmozdítására. 

Fejlesztenék a magyar nyelvi és kulturális adatbázist is

A harmadik pont a kultúráért és innovációért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, aki a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal együttműködve magyar nyelvi-kulturális multimodális adatbázis létrehozására vonatkozó előterjesztést készít elő. Az anyagnak tartalmaznia kell: a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak digitális feldolgozását, a nyelvi adatvagyon tudományos és ipari célú hasznosítását, a jogtiszta hozzáférési és felhasználási keretek kidolgozását, valamint az oktatási és tartalomipari innovációk támogatását.

A kezdeményezések várhatóan meghatározzák majd, hogyan épülnek ki a jövőben az állami adatfelhők, milyen elvek mentén kezelik az adatbiztonságot, illetve milyen feltételekkel ösztönzik a magánszektor MI-fejlesztéseit.

Megújult a magyar MI-stratégia, brutális GDP-növekedést jósolnak

A mesterséges intelligencia ma már nemcsak ígéret, hanem a mindennapi élet része. Megjelenik a munkahelyeken, az iskolákban, a kórházakban és a közszolgáltatásokban is, miközben az ipar, a közlekedés és a pénzügyi szektor működését is gyökeresen átalakítja. Éppen ezért Magyarország kormánya 2025-ben új alapokra helyezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiát. Társadalmi szempontból a stratégia üzenete világos: az MI nem az ember helyettesítésére, hanem az ember és a gép együttműködésére épül. 

Szakértői becslések szerint a munkakörök több mint 40 százaléka már most is automatizálható. Ez tömeges munkahely-átalakulást hozhat: egyes szakmák megszűnnek, mások gyökeresen átalakulnak, miközben új, eddig nem ismert állások jelennek meg.

A magyar MI-stratégia konkrét számokat is kitűzött: a kormány azt várja, hogy 

• 2030-ra a mesterséges intelligencia önmagában 15 százaléknyi plusznövekedést adjon a gazdaságnak (2020-hoz képest), 
• és 26 százalékkal hatékonyabbá tegye a vállalatokat. 

Ez az elvárt növekedés egyébként a régióra nézve 11,5 százalék, globálisan pedig 14 százalék. Ehhez képest célozta meg Magyarország a 15 százalékot. További cél, hogy egymillió ember találjon új, magasabb hozzáadott értékű munkát MI-támogatott munkakörben. Emellett Magyarország az autonóm járművek európai központjává szeretne válni, az egészségügyben legalább hárommillió ember kapjon MI-alapú szolgáltatásokat, és legalább kétszáz mesterséges intelligenciára épülő startup induljon el.