Közélet

Az emberek nem mernek kísérletezni

„Az elmúlt 4-5 év alatt egyre több, a mentes vendéglátás piacán tevékenykedő hely nyílt, és az igény is egyre nagyobb ezekre” – véli Vető Anna, a teljes egészében családi vállalkozásként működő Szelence Café vezetője. Úgy gondolja, hogy egyes éttermek esetében az alternatíva még mindig a rántott sajt és a saláta, de ezen a téren a hazai vendéglátósok abszolút fejlődő tendenciát mutatnak.

Miért pont Szelence?

Amikor azon gondolkoztunk, hogy mi lehet az a szó, ami mindent magába rejt, amivel foglalkozunk, akkor ugrott be a Szelence. Hiszen erről egy kis doboz jut eszünkbe, amibe számunkra kedves kincseket rejtünk. Ilyen nekünk a Szelence a különböző programokkal, workshopokkal, ételekkel, az itt dolgozó emberekkel és vendégekkel.

Kik alapították a kávézót és hogyan működtetik azt?

2013-ban alakultunk meg, és teljes egészében családi vállalkozás vagyunk. Édesanyám a szakács, apukám intézi a beszerzést. Nővérem velem együtt a rendezvényeinket szervezi és a pultban dolgozik, az öcsém készíti a honlapunkat. A nálunk dolgozók is főként baráti körből kerültek ki, szóval valóban olyanok vagyunk, mint egy nagy család.

A Szelence megnyitásakor követtek valamilyen nemzetközi trendet, vagy mindent saját maguk terveztek meg?

Semmilyen példát nem követtünk, a helyszínünk adott volt, a saját régi lakásunkból igyekeztük ízlésesen kialakítani az éttermet. Az ételeknél pedig az volt a fontos, hogy megmutathassuk a magyar embereknek, hogy a vegetáriánus fogások nemcsak rántott sajtból és gombából állnak, ez volt az alap koncepciónk. A programok pedig egyik napról a másikra jöttek, mikor kiderült számunkra, hogy a vendégeink kíváncsiak, hogyan készítjük a tortáinkat, ételeinket, így indultak például az első főző kurzusaink.

Vető Anna, a Szelence Café vezetője
Fotó: Szelence Café

A kávézó menüje változatos, a glutén-, tej-, és laktózmentes ételektől kezdve a vegán fogásig minden van rajta. Mekkora a kereslet ezekre az ételekre, és miért van szükség ma Budapesten egy ilyen típusú vendéglátóhelyre?

Szerencsére a kereslet egyre nagyobb az elmúlt 5 évben az ilyen jellegű ételekre. Érdekes, hogy a vendégkörünk nagy része nem vegetáriánus, vagy vegán, a legtöbbjük a klasszikus konyhát szereti és húst is fogyaszt. Visszajelzéseik alapján az egész napos irodai munka mellett sokkal jobban esik viszont nekik, ha könnyen, rost és zöldségdúsan táplálkoznak. Egészen más az ember energiaszintje és jóllakottság érzete egy ilyen ebéd után. Többen kiemelik emellett azt is, hogy nem kell gondolkodniuk azon, hogy egészségesen és változatosan egyenek, ezért jönnek minden nap hozzánk, hiszen tudják, hogy erről mi gondoskodunk. Sajnos egyre több a glutén- és tejérzékeny is, ezért van egyre nagyobb szükség a hozzánk hasonló helyekre, vagy legalább olyanokra, ahol lehet alternatívát találni.

Körülbelül mekkora a magyar mentes vendéglátás piaca?

Szerencsére egyre nagyobb. Az elmúlt 4-5 év alatt egyre több hasonló jellegű hely nyílt és az igény is egyre nagyobb. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki vegetáriánus vagy gluténérzékeny lett közben, hanem, hogy az embereknek jól esik húsmentes vagy lisztmentes napokat tartani és az is trend lett, hogy egyre inkább odafigyeljünk, arra, hogy mi kerül az asztalunkra.

Sok étteremben a vegetáriánus fogások még mindig a rántott sajtból, vagy egy egyszerű salátából áll. Mi lehet az oka annak, hogy itthon még mindig nem forrott ki a mentes vendéglátás, holott – ahogyan említette – igény van rá?

Arra, hogy mi lehet az ok, még mi sem jöttünk rá, hiszen a rántott sajtnál és az unalmas salátáknál sokkal szélesebb a paletta. De véleményem szerint abszolút fejlődő tendenciát mutatnak a hazai vendéglátósok, egyre több helyen kerülnek elő a jó minőségű gabonák köretként, mint például a köles, a hajdina vagy akár a bulgur és a kuszkusz is. A saját tapasztalatom inkább az, hogy az emberek nem ismernek más ételeket és nem mernek kísérletezni, nem merik elhagyni a hagyományos fogásokat, mert nem sejtik milyen jó dolgok sülhetnek ki belőlük. Nap mint nap tapasztalom, hogy a vendégeink dicsérik az ételeink kreatívságát, például, hogy mennyire jópofa, ha a palacsinta tésztájába kelkáposztát reszelünk és egészen új ízvilág jön létre. Vagy a hagyományos sült krumpli helyett, sült édesburgonyát kínálunk köretként. Végeredményben azt gondolom, hogy jó úton haladunk és egyre színesebben táplálkozunk.

A kávézó nem csak ételekkel, rendezvényekkel is várja vendégeit
Fotó: Szelence Café

Említette már, hogy a kávézó különböző rendezvényeknek is helyet ad. Pontosan milyen programokat engednek be a Szelencébe, hogyan tudják az üzlet különböző profiljait összefogni?

Igyekszünk egyre szélesebb programokat kínálni a vendégeinknek, mert azt szeretnénk, hogy mindenki megtalálja a magának való kikapcsolódási formát. Szerettünk volna a kezdetektől olyan hely lenni, ahol a test és a lélek egyszerre töltekezhet, vagyis nemcsak az ételekkel, a hangulattal vagy a családias légkörrel, hanem a programokkal is valami pluszt adni. Ezért tartunk édesség és ételkészítő műhelyeket, képfestő, bútorfestő, textilfestő vagy kalligráfia workshopokat és jógát is. De sokan keresnek meg minket olyan kéréssel, hogy az esküvőjüket szeretnék nálunk tartani, a nagypapa 80. születésnapját, vagy egy keresztelő utáni fogadást. Ezekre igyekszünk mindig időpontot keríteni, hiszen ezek az események teszik a Szelencét mások számára is egy fontos, kedves családi hellyé.

A mentes piac lassan, de biztosan fejlődik, mégsincs nagy nyomás önökön. Szinte egyedülálló az, amit képviselnek a piacon, ennek ellenére az üzletnek fejlődnie kell. Terveznek valamilyen fejlesztést, esetleg a terjeszkedésben gondolkodnak?

Mivel a Szelencét saját lakásunkból alakítottuk ki, ezért az elmúlt 5 év a folyamatos alakításokról, átépítésekről szólt, ami a jövőben sem lesz másként. Mindig aktuális kérdés, hogyan növeljük a konyhát, hogyan legyen több asztal a vendégtérben. Idén áttértünk a környezetbarát csomagolóanyag használatára, ezt szeretnénk továbbfejleszteni, és saját, Szelencés, többször használatos bambusz dobozokat is bevezetni. Tervezzük továbbá, hogy minden hónapban szervezünk egy jótékonysági akciót, hiszen a munkatársak és a vendégkörünk is nagyon nyitottak erre. Januárban a #nemluxustáska kezdeményezéshez csatlakozunk, és nem hivatalos gyűjtőpontként átvesszük a táskákat és együtt juttatjuk el az átvevőpontra. A következő hónapokban is lesznek gyűjtéseink és saját jellegű segítő kezdeményezésink is, amelyek fent lesznek a honlapunkon és a Facebook-oldalunkon. A terjeszkedés kérdése sokszor felmerült már bennünk, de végül mindig abban maradtunk, hogy a Szelence attól Szelence, hogy a miénk: mi állunk a pult vagy a fazék mögött. Szóval egyelőre elvetettük az új hely nyitását, hiszen feladat, tervek és ötletek itt is vannak bőven.

(A címlapkép forrása: Shutterstock)

vendéglátás Szelence Café mentés családi vállalkozás fejlesztés
Kapcsolódó cikkek