Donald Trump amerikai elnök megválasztása előtt többek között azzal is kampányolt, hogy egyetlen, összefüggő falat akar felhúzni az Egyesült Államok 3200 kilométeres déli határán az illegális bevándorlás, a drogok és a fegyverek beáramlásának megfékezése érdekében, az építkezés költségét pedig Mexikó fogja állni.
Trump 2017-es beiktatása óta azonban érdemi előrelépés nem történt a mára szimbolikusnak is számító ígéretben.
Sőt, Mexikó mindvégig elutasította, hogy pénzt adjon a fal felépítéséhez: a decemberben hivatalba lépő új elnök, Andrés Manuel López Obrado is határozottan elzárkózott ettől az ötlettől. A Mexikóval folytatott bármiféle egyezkedést pedig még jobban megnehezítették az amerikaiak által kivetett vámok is.
Tavaly év végén azonban fordulóponthoz ért a fal körüli vita:
az elnök bejelentette, hogy csakis akkor írja alá a kormányzati költségvetést, ha az tartalmazza a tervezett fal költségeit. Az elnök ötmilliárd dollárt kért erre a kongresszustól.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője a kongresszusban erre azonban azt közölte, hogy
az elnök soha nem kapja meg a pénzt a falra.
A politikai viszálynak végül az lett az eredménye, hogy a törvényhozóknak nem sikerült egyezségre jutniuk a kormányzati működéshez szükséges költségvetésben, amelyet a képviselőházzal ellentétben a szenátus nem szavazott meg. Így a kormányzati hivatalok és ügynökségek egy része leállt: mintegy 420 ezer szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, míg további 380 ezret szabadságra küldtek.
Fotó: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta
Vasárnap az elnök közölte: „Fel kell építenünk a falat, ez a biztonságról szól, országunk biztonságáról.” Az elnök kifejtette, hogy szerinte
a részleges kormányzati leállás véget érhet holnap is, és eltarthat nagyon sokáig. Mint mondta, ez a demokratáktól függ.
Kinek és mennyire fontos a fal?
A Mexikó és az Egyesült Államok határára felhúzott fal körüli viták több összetevőből állnak, és ezek mára az USA megszokott működését is veszélyeztetik.
A The Washington Post cikke szerint a fal megvalósítása előtt több lehetőség is áll:
Trump a kampányában mintegy 1000 mérföld (1609 kilométer) betonfal felépítését ígérte, amely illeszkedne a már korábban megépített déli határzárakhoz,
melyeket még 2006-ban George W. Bush korábbi elnök rendelt el. A fal építése akkor három ütemben zajlott, és nem folyamatos kerítésrendszerrel, hanem falszakaszokkal és kamerákkal, érzékelőkkel, azaz „virtuális falak rendszerével” is biztosították a határt. A kerítés Kalifornián, Arizonán, Új-Mexikón és Texason át húzódik, lezárva az összesen 2100 mérföldes mexikói határszakasz egyharmadát
Trump 2018 elején már egy szerényebb, mintegy 722 mérföld hosszú falból és a kerítésből álló védőrendszer felépítését sürgette, amely többnyire a már említett határzárakhoz illeszkedne. Az amerikai elnök a közelmúltban azt is mondta, hogy „művészi kivitelezésű” acélból készült határfalak kivitelezéséről szóló beszerzést is szerencsésnek tartana. Trump a Twitteren írta azt is, hogy San Diegóban és másutt is „hatalmas mennyiségű falat építettek már”, azonban csupán a már meglévőket újították fel, új betonfal még nem épült.
Becslések szerint
8 milliárd dollárról 67 milliárd dollárra, vagy még magasabbra emelkedhet a fal felépítésének a költsége,
attól függően, hogy a tervek szerint mekkora határvonalat kell lezárnia.
A hivatalos becsült építési költségek is folyamatosan emelkedtek:
az elnök eleinte 12 milliárd dollárról beszélt, a belbiztonsági minisztérium 2017 év végén kiszivárgott jelentésében már 21 milliárddal számolt, ami 2018 év elején felkúszott 33 milliárdra.
Érdemes azonban azt is megemlíteni, hogy a kormányzati költségvetésben eddig is el volt különítve több százmillió dollár a határ megerősítésére: 641 millió dollárt szántak a Rio Grande-völgyben található 33 mérföld elkerítésére, 251 millió dollárt pedig a San Diegó-i határ menti akadályok kicserélésére.
Trump legalább 5 milliárd dollárt kért, a demokraták viszont 1,375 milliárd dollárt ajánlottak fel új és cserélhető kerítések finanszírozására.
A demokraták szerint azonban nem a fizikai határ megerősítése lenne a legfontosabb, hanem a határőrök számának növelése, a technológiai háttér megerősítése lenne az, amely szükség esetén biztonságosabbá tenné az Egyesült Államok déli határát. Nancy Pelosi, a kongresszus demokrata párti elnöke szerint a fal, amelyet Trump javasol „erkölcstelen, hatástalan és költséges”.
A kritikákban azt is megfogalmazzák, hogy hiába épül meg a fal, más és veszélyesebb utakat keresnek majd az illegális bevándorlók, a drog- vagy a fegyvercsempészet ellen pedig szintén hatástalan, amellyel szintén évtizedek óta küzd az Egyesült Államok.
Az Egyesült Államokban 2016-ban 12 millió Mexikóból származó bevándorló élt, és ennek kevesebb mint fele tartózkodott az országban illegálisan a Pew Research Center tavaly év végi beszámolója szerint. Mexikóból érkezik a legtöbb bevándorló az USA-ba: az összes migráns 26,6 százalékát teszik ki. A kutatóintézet többek között azt is közölte, hogy az Egyesült Államokban illegálisan élő mexikói bevándorlók száma 2007 óta több mint 1 millióval csökkent. Az elmúlt hónapokban azonban több latin-amerikai országból is elindultak az Egyesült Államok felé: Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból, eltérő becslések szerint 3500-7000-en.
