Orbán Viktor a Pompeóval folytatott tárgyalásról beszélt

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért állt érdekében épp most Magyarországra látogatni Mike Pompeónak, amikor hét és fél éve nem járt hazánkban amerikai külügyminiszter, Orbán Viktor úgy válaszolt: „mert szövetségesei vagyunk egymásnak”.

A miniszterelnök szerint míg az Obama-adminisztráció gondolkodásában Közép-Európa jelentősen leértékelődött, az új amerikai elnök, Donald Trump érkezésével a térség újra fontossá vált az Egyesült Államok számára.

A miniszterelnök arra figyelmeztetett:

ha a NATO keretein túli együttműködés lehetőségeit keressük, akkor mindig észben kell tartani, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós politikai elem.

Mike Pompeóval a miniszterelnök politikai megbeszélést folytatott, szakpolitikai kérdésekről egyeztettek. Megállapodtak az Egyesült Államokkal arról a szerződésről, amelynek elődje a 90-es években köttetett, és azt rendezi, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák hogyan mozoghatnak az országon belül, illetve az országból kifelé.

Úgy oldottuk meg a katonailag fontos technikai kérdéseket, hogy a magyar szuverenitás érintetlen marad

– jelentette ki Orbán, jelezve, hogy a megállapodás ratifikálásához nincsen szükség az alaptörvény módosítására. Felidézte: személyes élményei vannak arról, hogy milyen jelentősége van egy ilyen szerződésnek, ugyanis 1999-ben a szuverenitási jog alapján hárította el Magyarország az amerikaiaknak azt a kérdését, hogy nyisson meg egy frontot a déli határnál Szerbia felé, ezzel segítve a NATO Szerbiával szembeni szárazföldi akcióit.

Magyarországnak szuverénnek kell lennie és maradnia a saját területéről kiinduló bármilyen katonai akció esetén

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az Egyesült Államokkal kötött másik, a közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerről szóló megállapodást Orbán Viktor azzal indokolta: minden országnak szüksége van arra, hogy területének stratégiai pontjait megvédje, és a levegőből fenyegető katonai veszélyeket képes legyen elhárítani. Magyarországnak ez a képessége elavult – mondta a kormányfő. Jelezte, még nem tartunk ott, hogy konkrét fegyvervásárlásról beszéljünk, egyelőre arról volt szó, hogy Magyarországnak szüksége van egy ilyen közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre.

Hangsúlyozta: ennek a fegyverzetelemnek a beszerzése illeszkedik a többéves hadászatfejlesztési folyamatba, amelynek a végén Magyarországnak jelentős katonai ütőereje lesz, és bármilyen irányból érkező támadást saját erőből is ki tud védeni.

Azok közé tartozom, akik fontosnak tartják a NATO-t, de nem gondolom, hogy Magyarország biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni, képesnek kell lennünk a támadások saját erőből való elhárítására is

– fogalmazott. Arról, hogy ehhez mit szól majd Oroszország, a miniszterelnök azt mondta: az orosz-magyar viszony fontos, de Magyarország katonai biztonsága az első. A jó oroszpolitika két pillérének a saját biztonságát amerikai segítség nélkül garantálni képes Európát, és az Oroszországgal való élénk gazdasági kapcsolatot jelölte meg.

A kormányfő az energiabiztonságról szólva beszélt az orosz-német gázvezeték fontosságáról, és a fekete-tengeri vezeték építéséről is, a horvát LNG terminál ügyét pedig – amelybe amerikai cseppfolyós gázt táraznának be – úgy kommentálta: „magyarok vagyunk, nem balekok”. Mint mondta, szívesen együttműködnek, de nem fognak senkitől semmilyen érv vagy nyomás hatására jóval a piaci ár felett vásárolni energiát. A miniszterelnök szerint ezért jó hír, hogy az Olaszországból Szlovénián át Magyarországra érkező gázvezetéket sikerült felvetetni a fontos EU-s projektek listájára.

Meg fogjuk építeni azt is, így hozzáférünk majd az olasz LNG-terminálhoz

– tette hozzá. Kijelentette: az ellátásbiztonság és a rezsicsökkentés stabil pontja a magyar energiapolitikának, és ezen nem fognak változtatni.

A Kína felé történő nyitásról szóló kérdésre válaszolva Orbán Viktor komolytalannak nevezte azokat a külpolitikai elemzéseket, amelyek szerint az amerikai külügyminiszter szemében bármilyen súlya is lenne a magyar-kínai kapcsolatnak, hiszen az EU-Kína kereskedelemnek Magyarország az 1,2 százalékát adja.

Magyarország célja, hogy a világ jelentős gazdasági hatalmai érdekeltek legyenek hazánk gazdasági sikerében, és mi ezért Kínából is várjuk befektetőket

– jelentette ki a kormányfő.