A felvételi részét képező vizsgálat jórészt csak a motivációk felmérését teszi lehetővé, ezért a szakma szeretné, hogy a képzés későbbi szakaszába építsenek be még egy szűrőt. A lap cikke szerint a tanárképző központok és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezik azt is, hogy az egyéves szakmai gyakorlat számítson bele az életpályamodellbe. Mint írják a szaktárca szívesen fogadja a javaslatokat.
Hat év alatt mindössze 83 főt, vagyis a pedagógusnak jelentkezők kevesebb mint egy százalékát szűrte ki a pályaalkalmassági vizsgálat,
ezért hatékonyabbá kell tenni – figyelmeztet a HÖOK. A hiányosságokat a tanárképző központok vezetői is tapasztalják, ezért kezdeményezték a szaktárcánál a felülvizsgálatot.
– Az ELTE-n az osztatlan tanárképzésben közreműködő karok és központok, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat egyöntetűen kritikát fogalmazott meg a költséges és rendkívül alacsony hatásfokú pályaalkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban. A vizsgálat jelenlegi formája nem felel meg a céljának – idézi a Magyar Nemzet Antalné Szabó Ágnest, az ELTE Tanárképző Központ főigazgatóját. Szerinte
olyan eljárásrendekre van szükség, amelyek az intézményi javaslat alapján az alkalmatlannak minősülő hallgatók független szakértői vizsgálatát támogatják, és lehetővé teszik a más pályára való átirányításukat, a már elvégzett tanulmányok további hasznosítását.
