Közélet

Rekordot döntött Sztálin támogatottsága Oroszországban

Minden második megkérdezett orosz szerint a diktátor pozitív szerepet töltött be a Szovjetunió éveiben.

Az oroszok 70 százaléka pozitívan ítéli meg Joszif Sztálinnak a Szovjetunió történetében játszott szerepét, ami példátlanul magas arány a sztálini megtorlások tanulmányozásának történetében – derült ki a Jurij Levada Független elemzőközpont kedden nyilvánosságra hozott felmérésében.

Gyakorlatilag minden második megkérdezett, 52 százalék szerint a diktátor pozitív, 18 százalék szerint pedig inkább pozitív, mint negatív szerepet.

A Sztálint kedvezően megítélő válaszadók aránya a központ szerit 2006-2009-ben még 39 és 49 százalék között járt.

A mostani közvélemény-kutatás szerint

az oroszok 19 százaléka látja Sztálint negatív (14 százalék inkább negatív, mint pozitív, 5 százalék pedig egyértelműen negatív) megvilágításban. A bizonytalanok aránya minden eddiginél alacsonyabb szintre, 11 százalékra apadt.

A felmérés részvevőinek 41 százaléka tisztelettel, 6 százaléka rokonszenvvel, 4 százaléka pedig csodálattal viszonyult Sztálinhoz. Ellenséges érzülettel 6, félelemmel és gyűlölettel pedig 3-3 százalék. Hét százalék nem tudta eldönteni, mit válaszoljon, 1 százalék pedig nem tudta, hogy ki volt Sztálin.

Karina Pipija, a Levada szociológusa az RBK gazdasági lapnak nyilatkozva a Sztálinhoz és történelmi szerepéhez való pozitív viszony „új társadalmi norma szintjén rögzült” Oroszországban. Az emberek jobban viszonyulnak hozzá, mint Brezsnyevhez, Gorbacsovhoz, Jelcinhez és más szovjet vezetőkhöz.

Fotó: AFP

Leonyid Bizov, az orosz tudományos akadémia szociológiai intézetének tudományos munkatársa a Szálin iránt megnövekedett rokonszenvet az orosz társadalom átpolitizálódásával és szétszakadásával hozta összefüggésbe, ami a történelem radikálisabb megítéléshez vezet. Hangot adott véleményének, hogy ezt a folyamatot erősítik az állami tömegtájékoztatási eszközök, amelyek pozitív képet alakítanak ki a szovjet vezérről.

Úgy vélekedett, hogy

Sztálin a társadalom magát elhagyatottnak érző része előtt az elnyomottak védelmezőjeként jelenik meg. A diktátor misztifikált alakja a szociológus szerint az igazságosság megtestesítőjeként, illetve a jelenlegi hatalom alternatívájaként jelenik meg, amely sokak szerint igazságtalan, kegyetlen és nem törődik az emberekkel.

Pipija felhívta a figyelmet arra is, hogy fokozatosan csökken azoknak az aránya, akik szerint a szovjet nép indokolatlan emberáldozatokat szenvedett el a sztálini korszakban. Amíg 2008-ban a válaszadók 60 százaléka vélekedett így, addig 2017 áprilisában már csak 49, idén márciusban pedig a 45 százalékuk.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet tavaly ősszel mért adatai szerint a 18 és 24 éves kor közötti megkérdezettek 47 százaléka nem hallott a sztálini politikai megtorlásról. Júniusban, amikor ugyancsak a VCIOM népszerűségi ragsorba állította a 20. század orosz politikusait, az első három helyen II: Miklós cár (54 százalék), Sztálin (51 százalék) és Lenin (49 százalék) végzett.

 

Oroszország Sztálin
Kapcsolódó cikkek