A japánok vegyi fegyvert vetettek be Kína ellen 1939-ben

A mérgesgáz-támadásról szóló hivatalos jelentést vasárnap Macuno Szeija japán történész ismertette. Az 1939-ben bevetett egyik gáz felhólyagosította a bőrt és a nyálkahártyát, a másik, pedig tüsszentést idézett elő, és óriási fájdalmat okozott a légzőszervekben. Macuno elmondta:

először került elő olyan japán jelentés, amelyben a japán hadsereg részletezi a mérgező gáz bevetését.

A japán vereséggel zárult háború után a japán hadseregben igyekeztek szisztematikusan minden dokumentumot megsemmisíteni. A most bemutatott jelentést feltehetően a hadsereg egyik tagja őrizte meg.

„Annak feltárása, hogy mi történt a kínai-japán háborúban a csatamezőn, csak a jéghegy csúcsa. Ki kell derítenünk az igazságot, hogy tanulhassunk belőle, és a tragikus történelem többé ne ismétlődhessen meg” – hangsúlyozta Macuno.

A jelentés mintegy száz oldalon számol be a háborúról, tartalmazza a bombázásról szóló feljegyzéseket, a gáztámadásra kiadott parancsot, az 1939 júliusában Sanhszi tartományban lezajlott ütközet stratégiáját.

A dokumentumban az szerepel, hogy az ütközetről kidolgozott tervek szerint „sárga” töltettel küldték a hólyagosító gázt, és „piros” töltettel a tüsszögést okozó gázt.

A július 6-i összecsapásban a japán hadsereg 31 „vörös” gránátot lőtt ki a géppuskával felszerelt kínaiakra. Július 17-én 60 „vörös” és 28 „sárga” töltetet használtak, másnap pedig 140 „pirosat” és 20 „sárgát”.

A dokumentum szerint a „vörös” gránátok bevetését szükségszerűnek vélték a japán hadseregben a kínai állások felbomlasztására, a „sárga” gránátokat pedig „különösen hatékonynak” minősítették.

A hadsereg tisztában volt azzal, hogy megsértik a nemzetközi törvényeket. Valószínűleg azért is vetették be először mélyen a hegyek között, hogy nehezebb legyen felfedezni

– magyarázta a történész. A vegyi fegyverek használatát a háborúban az 1907-es hágai egyezmény tiltotta meg, amelyet Japán is ratifikált.