Jeremy Hunt az EU-tagországok hétfői brüsszeli külügyminiszteri találkozója előtt, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Irán nukleáris fegyverre tenne szert, az nagyon veszélyes helyzetet teremtene. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösség megítélése szerint Irán „még egy jó évnyire” van ettől, és továbbra is van valamelyes, bár egyre szűkülő lehetőség az iráni atomprogram korlátozásáról kötött egyezmény megmentésére.
A megállapodás még nem halott
– fogalmazott a brit külügyminiszter.
Fotó: Chris Radburn / AFP
A megállapodásban részes három nyugat-európai hatalom, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország az uniós külügyminiszteri találkozó kezdete előtt közös közleményben erősítette meg elkötelezettségét az iráni nukleáris megállapodás fenntartása mellett.
Eljött az ideje a felelős cselekvésnek
A közlemény felidézi, hogy a három ország már tavaly májusban – amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kivonul a megállapodásból és visszaállítja az Irán elleni szankciókat – sajnálkozásának és aggodalmának adott hangot az amerikai döntés miatt, annál is inkább, mivel Irán tartotta magát az egyezményből eredő kötelezettségeihez.
A brit-francia-német közlemény szerint eljött az ideje a felelős cselekvésnek és a párbeszéd újrakezdésének, és meg kell állítani a feszültség eszkalálódását.
Az iráni nukleáris egyezmény amerikai felmondásának okairól is szó esik azokban a kiszivárogtatott diplomáciai táviratokban, amelyeket a washingtoni brit nagykövet küldött az utóbbi hónapokban a londoni külügyminisztériumnak.
„Diplomáciai vandalizmus”
Sir Kim Darroch az egyik ilyen táviratban – amelyet a több más jelentéssel együtt valaki eljuttatott a Mail on Sunday című vasárnapi brit tömeglapnak – azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása „diplomáciai vandalizmus” volt, amelyet a Trump-kormányzat „láthatólag ideológiai és személyiségi okokból” követett el, csak azért, mert a megállapodást Donald Trump hivatali elődje, Barack Obama kötötte.
Fotó: AFP
Darroch jelentéséből kitűnik az is, hogy semmi hatása nem volt Trump döntésére Boris Johnson akkori brit külügyminiszter sebtében megszervezett tavaly májusi washingtoni látogatásának, amellyel Johnson célja kifejezetten az volt, hogy az amerikai elnököt lebeszélje az iráni atomalku felmondásáról.
Donald Trump a kiszivárogtatott táviratcsomag múlt heti nyilvánosságra kerülése után „félnótásnak”, „igen ostoba fickónak”, „felfuvalkodott bolondnak” nevezte Twitter-bejegyzéseiben a washingtoni brit nagykövetet.
A brit kormány nyíltan visszautasította a sértő jelzőket, Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt egyaránt igen elismerő szavakkal méltatta Sir Kim munkásságát. A nagykövet azonban a múlt héten bejelentette, hogy távozik tisztségéből, mivel a kiszivárogtatások nyomán kialakult diplomáciai válság közepette nem tud eleget tenni megbízatásának.
A Scotland Yard az államtitoktörvény megsértésének gyanújával bűnügyi vizsgálatot indított a felelősök felkutatására.
