Hétfőn startolt el a Plastic Free July (Műanyagmentes Július) elnevezésű kezdeményezés, melyet Ausztráliában indítottak útjára még 2011-ben, mára pedig az egész világon elterjedt.
Tavaly több mint 120 millió ember vett benne részt, közel 170 országból.
Az akciót a lassan lebomló műanyagok pusztító környezetkárosítása miatt hívták életre. A kezdeményezés lényege, hogy az egyszerhasználatos műanyagok használatát a cégek, a vendéglátóhelyek, a rendezvények és a magánszemélyek legalább egy hónapig mellőzzék.
https://www.youtube.com/watch?v=UnXVU-06ciI#action=share
A Világbank számítása szerint
az emberiség évente körülbelül 300 millió tonna műanyagot termel, ennek a mennyiségnek a fele egyszer használatos műanyag. Ebből minden évben körülbelül 8 millió tonna kerül az óceánokba,
a Science nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb műanyagszemét-kibocsátó országok közé tartozik Kína és Indonézia is – idézi a The New York Times.
Eljutni a fiatalokhoz
A műanyag szemetelés veszélyeire a világ egyik legnagyobb nyári fesztiválján is felhívták a figyelmet. Sir David Attenborough a Glastonbury fesztivál zárónapján megjelent a színpadon és köszönetet mondott a rendezvénynek és a vendégeknek azért, hogy nem használtak műanyag palackot. „Most ez egy műanyagtól mentes nagy fesztivál ” – mondta az ismert angol természettudós, dokumentumfilmes.
A fesztivál ideje alatt így több mint egymillió műanyagflakontól óvták meg a bolygót
– tette hozzá Attenborough.
https://www.youtube.com/watch?v=Y34VLLP0smI
Óceánok takarják a bolygónk kétharmadát… A szárazföld csak a világ egyharmadát fedi le. Az emberek hét nagyszerű kontinensen élnek, azoknak minden kincsével, állataival, csodáival és problémáival együtt
– mondta a 93 éves természettudós, felszólítva fesztivál résztvevőit, hogy óvják ezt a természeti egységet. Attenborough szavai után a közönség hatalmas üdvrivalgásba tört ki, a színpadról később bejátszották a bálnák hangját, amely a 2017-es Blue Planet 2 című sorozatából származnak, majd beszélt az óceánokat fenyegető óriási mennyiségű műanyag szemetelés veszélyéről.
A Száraz Novemberhez és más kihívásokhoz hasonlóan a Plastic Free July nevű kezdeményezéshez is bárki csatlakozhat – a kihívás elfogadását a Facebook-profilokon is lehet jelezni –, Magyarországon tavaly a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Humusz Szövetséggel és a Refillel közösen népszerűsítette a kezdeményezést.
Több magyar étterem és kávézó is részt vett tavaly a Műanyagmentes Július kampányban. Ezeken a helyeken idén sem kell külön figyelni a kihívásra, hiszen műanyag csomagolás nélkül szervírozzák és csomagolják el az ételeket. A gyorséttermek és a sok csomagolóanyagot termelő büfék viszont elkerülendők ebben a hónapban, hiszen szinte lehetetlen, hogy műanyag nélkül jussunk hozzá a rendelésünkhöz – olvasható a Felelős Gasztrohős Alapítvány, a Humusz Szövetség és a Refill mozgalom közös közleményében.
A politikusok sem húzhatják tovább
A környezetvédelmi aktivisták üdvözölték a napokban megrendezett G20-as csúcstalálkozó egyik célkitűzését, hogy
2050-re teljesen felszámolják az óceánba kerülő műanyagszemetet.
„Ez egy jó irány” – mondta Yukihiro Miszava, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Japánban található irodájának műanyagokért felelős vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a G20-as kezdeményezés túlságosan a hulladékgazdálkodásra összpontosít és nem a megszüntetésére. „A legfontosabb dolog, hogy csökkentsük a túlzott műanyag termelést globális szinten” – mondta.
A csúcstalálkozót megrendező Japán miniszterelnöke, Abe Sinzó a műanyagszemét kezelését prioritásként nevezte. Azt mondta, azt akarja, hogy Japán vezesse a világot ebben a küldetésben, többek között a biológiailag lebontható anyagok és más innovatív alternatívák fejlesztésével.
A G20-as országok környezetvédelmi minisztereik két héttel a csúcstalálkozót megelőzően kidolgozták azokat a lépéseket, amelyek a tengeri, óceáni hulladékok kezelésére elengedhetetlenek lennének, de közölték,
az intézkedések csak önként vállaltak lennének.
A környezetvédők szerint azonban ahhoz, hogy a kitűzött célokat el lehessen érni, a vállalásokat jogilag kötelező erejűvé kellene tenni. Japán közölte, pénzügyi és gyakorlati segítséget nyújt a fejlődő országoknak a műanyagszemét kezelésének érdekében, 2025-ig pedig hulladékgazdálkodási képzést is biztosít 10 ezer ember számára világszerte.
Számos ország – köztük több mint két tucat Afrikában – tiltotta be a műanyag zacskókat, az Európai Parlament pedig májusban fogadta el az egyszer használatos műanyag evőeszközök, szívószálak, keverők, fülpiszkálók betiltását 2021-től. Japán, amely az Egyesült Államok után a másodikként a világon legnagyobb mértékben használ műanyag csomagolást, fontolóra veszi azt a törvényjavaslatot, amely megkövetelné a kiskereskedőktől, hogy a műanyagtasakok használatának díja minden esetben a fogyasztókat terhelje.
A The New York Times azt is írja, hogy környezetvédők szerint míg az újrahasznosítás és a hulladékgazdálkodás javítására és a fogyasztói magatartás megváltoztatására irányuló lépések fontosak, a hatóságok kerülik a műanyaghulladék és a műanyagtermelés korlátozására irányuló lépéseket. „Végső soron ez nagyon kiábrándító” – mondta Neil Tangri környezetvédő aktivista, a GAIA szövetség munkatársa. Hozzátette, hogy a műanyagok összegyűjtése és feldolgozása helyett a termelt mennyiség csökkentése lenne a kézenfekvő megoldás.
