Az önkormányzatok március 1-jéig kérhetik a színházak közös működtetését. A Fővárosi Önkormányzattól eddig nem érkezett ilyen irányú hivatalos kérelem
– közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a VG.hu-val. Vagyis valamivel több, mint két hete maradt csupán a fővárosnak arra, hogy jelezze szándékát a színházak finanszírozásáról, ami azért is fontos, mert nemsokára az idei költségvetését is el kell fogadtatnia.
Információink szerint jelenleg is tárgyalnak a kormány és a budapesti vezetés részéről több színház fenntartásáról, de egyelőre a főváros erről nem akar részleteket elárulni. A sajtóban azonban már tényként kezelik, hogy
több budapesti színház teljes fenntartásáért már bejelentkezett a főváros, ennek hátterét még nem ismertették.
A tavaly év végén elfogadott kulturális törvénycsomag értelmében a csak önkormányzati fenntartású színházak vezetőiről dönthet önállóan az önkormányzat, a vegyes – azaz állami és önkormányzati – fenntartású intézmények igazgatói kinevezéseit már a két fél közötti megállapodásnak kell megelőznie. Egyebek között az új kinevezési eljárás miatt dönthetett úgy Budapest vezetése, hogy bizonyos teátrumok fenntartását inkább magára vállalná.
Budapesten jelenleg nincs csak önkormányzati fenntartású teátrum,
és a fővárosi színházak költségvetésében jelentős az állami támogatás aránya.
Egy színház éves fenntartása több százmillió forintba kerülhet a fővárosnak.
„Az Emminek saját kerete van arra, hogy a fővárosi színházakat támogassa, ezeket a forrásokat osztja szét Budapest vezetése” – magyarázta a budapesti kulturális intézmények működését jól ismerő forrásunk. Hozzátette: ezt az összeget pótolhatja ki az önkormányzat, illetve korábban ezt a forrást jól kiegészítette a kulturális tao, ezért annak megszüntetése után Tarlós István korábbi főpolgármesternek fontos volt, hogy a kormány a kieső összeget pótolja.
A kulturális tao megszüntetésekor az előző városvezetés tavaly elérte, hogy
11 fővárosi fenntartású színház között 3,5 milliárd forintot osztottak szét a fővárosi vezetés javaslata alapján.
„Tarlós István nagyon erélyes volt abban, hogy a kormány pótolja a kieső pénzt. Igaz, a kompenzáció nem minden esetben érvényesült: az Átrium mint független budapesti intézmény például a töredékét sem kapta meg a korábbi taós összegnek” – tette hozzá.
MTI/Mónus Márton
A színházakat nem keresték meg
A sajtó nevesített három fővárosi színházat – a Katona József Színházat, a Radnóti Miklós Színházat és az Örkény István Színházat –, amelyet önállóan tartana fenn Budapest. Hármat – a József Attila Színházat, a Thália Színházat és az Újszínházat – átadna az Emminek, a többi pedig vegyes fenntartású maradna.
A színházak finanszírozása amiatt is érdekes, mert több intézmény élére is pályáztatás lesz. Több színházat megkerestünk, hogy egyeztetett-e velük főváros vagy az Emmi, illetve a jelenlegi vezetés ismét újraindulna-e.
A Katona József Színház egyelőre nem tudott a kérdéseinkre válaszolni, a jövőbeli finanszírozásukkal kapcsoltban nem rendelkeztek konkrét ismeretekkel. A Vígszínház, az Újszínház nem reagált a megkeresésünkre,
a József Attila Színház közölte, a színházzal még nem egyeztetett senki, Nemcsák Károly igazgató pedig a pályázat kiírását követően ismertetné a terveit. A Radnóti Miklós Színház közlése szerint tavasszal lesz érdemes majd a pályázatra visszatérni.
Az Örkény Színházzal szintén nem egyeztettek a kérdésben. Mácsai Pál, az intézmény igazgatója legutóbb 2019 decemberében egyhangú szavazással nyerte el a színház vezetését újabb öt évre, igazgatói kinevezése 2025 február végéig tart. A színház közlése szerint az önkormányzatok által fenntartott színházak szabadabban működhetnek.
Ezért olyan színháznak, amelynek elsődleges a művészeti autonómia, felelősen az önkormányzati fenntartást kell választani.
Akkor is így van, ha általában vékonyabb pénztárcával kell gazdálkodni, mint az állami intézményeknél” – olvasható az állásfoglalásukban. Megkeresésünkre a Budapest Bábszínház is reagált, eszerint velük sem egyeztettek, és Meczner János igazgató helyét ősszel Ellinger Edina igazgatóhelyettes vette át.
Megkerestük a Magyar Teátrumi Társaságot, melynek vezetője Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki korábban bírálta a tao-támogatási rendszert. A társaság a VG.hu-val közölte:
Legyen világos, hogy mennyi pénzt költ a helyi közösség és a központi költségvetés a színházakra! Legyen egyforma a teherviselés a vidéki és a fővárosi színházak esetében!
A közös fenntartásról elmondták, hogy nincs benne semmi újdonság: gyakorlatilag az ország összes kőszínháza így működött eddig – a kizárólag állami fenntartású színházakat (Nemzeti Színház, Budapesti Operettszínház, Pesti Magyar Színház és a Magyar Állami Operaház) kivéve.
Forrásunk szerint Budapest vezetése túlvállalhatja magát, hiszen a Merlin Színház felújítása, a Budapesti Fesztiválzenekar tervezett támogatása mellett több kőszínházat önállóan finanszírozni már megterhelő lehet, ha a főváros bevételnövelést nem tervez hozzá. Mint elmondta, Tarlós Istvánnak a taós összegek kompenzálása terén elért eredményéért több színház is hálás volt, a kérdés már csak az, hogy az új városvezetés hasonló sikert képes lesz-e elérni.
