Magyarországon az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők fele aktív – mondta Páva Hanna, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese egy konferencián. Az ÁEEK kutatása szerint
256 ezer egészségügyi végzettségű szakdolgozóból 107,6 ezer dolgozott tavaly novemberben valamely intézményben.
A szakemberhiány oka például pályaelhagyás és külföldi munkavállalás, de egyre nő a nyugdíjba vonulók száma is.
A tavalyi kutatásban 312 intézmény közül 247 válaszolt, ez az intézmények 79 százaléka – tette hozzá Páva Hanna. Kiemelte: Budapesten jut a legkevesebb egészségügyi szakdolgozó tízezer lakosra, jelenleg 6264 szakdolgozó van, de 8582-re lenne szükség, vagyis a szakdolgozói munkahelyek 73 százaléka van betöltve. Az ország 19 megyéjének egészségügyi intézményei jeleztek szakemberhiányt. A dolgozók utánpótlása fontos:
ápolókra, szülésznőkre és mentőtisztekre lenne a legnagyobb szükség.
Az elmúlt négy évtized adatai szerint a 80-as években évente átlagosan 4500-an szereztek egészségügyi szakképesítést, 2010–2018 között pedig évente 7100-an.
A 80-as években végzetteknek még több mint a fele aktív, de a 2009–2010-ben végzetteknek már csak a 34 százaléka dolgozik az egészségügyben – mutatott rá Páva Hanna. A becslések szerint a tavaly végzettek 41 százaléka helyezkedik el a szakmájában.
A főigazgató-helyettes sokkolónak tartja a hazai ápolók korfáját is:
a negyven év felettiek képviselik az egészségügyi szakdolgozók 70 százalékát.
Viszont a 2011-ben bevezetett rezidensösztöndíjaknak köszönhetően sokkal több a 25–30 és a 30–35 éves korú orvos.
Abban bíznak, hogy a most meghirdetett ápolói ösztöndíjak továbbra is népszerűek lesznek. 2017–2021 között 4,4 milliárd forint jut 3200 OKJ-s képzésben részt vevő ápoló ösztöndíjára. A tanulókat 3,1-es tanulmányi átlag felett havonta nettó 40 ezer forinttal támogatják.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
