Szeptembertől minden kilencedikes szakképzésben tanuló ösztöndíjat kap
Megjelent a szakképzésről szóló törvény végrehajtási rendelete – mondta Pölöskei Gáborné az Innovációs és Technológia Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen.
A rendelkezés kapcsán elmondta, a magyar oktatási rendszer mostantól a köznevelés, a szakképzés és felsőoktatás pillérén helyezkedik el. Hozzátette, a szakképzés a köznevelésből kivált, ez egy olyan középfokú oktatás, amely szakmát ad, a szabályozás a felsőoktatáshoz hasonló, hiszen ott is a szakma megszerzése a cél. Kifejtette: két nagy egységből áll a szakképzés rendszere,
de Pölöskei Gáborné kiemelte, újdonság, hogy mindkettőben részt vehetnek a felnőttek is.
A szakmai oktatásban 25-féle ágazat és 174 alapszakma szerepel, a szakmák jelentős része még további szakirányra is bontható. A rendelet mellékletében megtalálható az a szakmai jegyzék is, ami az okj-s képzéseket váltja fel, az új szakképzést felmenő rendszerben vezetik be, 2020. szeptember elsejétől.
A helyettes államtitkár elmondta, a szakképző intézmények pedagógusait a jövőben oktatónak fogják nevezni. A tanárok felkészítése tavasszal és nyáron megtörténik, az új rendszernek egészen más a szellemisége, példaként említette, hogy nem feltétlenül definíciókat fognak tanítani a gyerekeknek és bevezetik a projektvizsgákat is. Az oktatók bérével kapcsolatban Pölöskei Gáborné elmondta, 35 milliárd forint többletforrás jut a bérek rendezésére. Példaként megemlítette, egy magyar tanár, aki 15 éve tanít, jelenlegi bére pedig 324 800 forint, az emelés után akár 422 240 forint is lehet.
A fizetésemelés akár 30 százalékos is lehet
2020 júliusától életbe lépő szabályozás 32 ezer pedagógust érint a fizetésemelés országos átlagban akár 30 százalékos is lehet. „Az iskolaigazgatóknak mostantól más fejjel kell elkezdeni gondolkodni, mérlegelhetnek, hogy kinek mekkora béremelést adnak és ezáltal elindulhatnak a minőségi oktatás felé” – tette hozzá az államtitkár, a rendszer rengeteg lehetőséget nyújt az intézményvezetőknek, rugalmas egyéni megállapodás alapján többféle bérezés lehetséges.
Újdonság, hogy
kialakítanak egy oktatói minősítési rendszert is,
de ez még tervezés alatt van, a jövő héten fogják bemutatni a Szakképzési Innovációs Tanácsnak. Hozzátette, a szakszervezetek egyelőre javaslatokat nem tettek, csak elmondták, hogy mitől tartanak az új szakképzési rendszerrel kapcsolatban. A közalkalmazotti jogviszonyból átlépő pedagógusok esetében megmarad a jogosultság a jubileumi jutalomra, megtarthatják a pedagógusigazolványt és újdonságként nevezte meg, hogy az ITM egy új utazási kedvezmény keretében az oktatók közösségi közlekedését is támogatja.
Fotó: VG / Kallus György
Az oktatók kötelező óraszáma 22 óra lesz, ebbe beletartoznak az egyéni fejlesztések, a mentorálások is. A tartós helyettesítés keretében heti négy óra, maximum havi 16 óra felett pedig túlóra pénzt fizetnek az oktatóknak. A szabadságok tekintetében a 20 nap alapszabadság mellett 20 nap pótszabadságot határoznak meg, ami életkor alapján jár, így például egy 46 éves oktatónak már 50 nap szabadsága lesz.
Majdnem harmadával nőnek az ösztöndíjak a felsőoktatásban
Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedik a hallgatói normatíva összege.
Jönnek a szakképzési ösztöndíjak
Szeptembertől bevezetik a szakképzési ösztöndíjakat is – mondta a helyettes államtitkár és kiemelte, a korábbi javaslataikhoz képest tovább emelkedett az összeg, havi ezer forinttal.
A technikumok esetében
A szakképző iskolában
A felnőttoktatás átalakításával kapcsolatban elmondta, öt évvel ezelőtt 5 ezren, most 50 ezren vannak a felnőttoktatásban, ezért is nyúltak hozzá a rendszerhez, mert rugalmassá akarják tenni a felnőttek képzését, és le akarják rövidíteni azt az időt, amit tanulással töltenek. Az állam által támogatott keretek között két alapszakma szerezhető meg ingyenesen, valamint a szakmai képzésben szerezhető szakképesítés is elérhető.
