Közélet

Egy kutatás szerint a magyarok nem igazán hallgatnak a rendőrökre

Az ELTE kutatásának célja annak feltárása volt, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait.

A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége az önzetlen és a közösségi érdekeket szem előtt tartó viselkedésformát preferálja, illetve a legtöbben tájékozottak a koronavírussal kapcsolatban – a többi között erre mutat rá az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének több mint ötezer fő megkérdezésével végzett kutatása.

A válaszadók harmada tart attól, hogy saját maga vagy családtagja elkapja a betegséget,

emellett csaknem két százalékuk számolt be arról, hogy a koronavírus fertőzöttséget nézve közvetlenül is érintett

– olvasható az ELTE közleményében.

A kutatók célja annak feltárása volt, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók a közösségi szempontokra tekintettel alakítani a viselkedési szokásaikat,

mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait, illetve mennyire voltak nyitottak a hatóság intézkedéseit kritizáló hangokra.

A válaszadók csaknem egészére,

96 százalékára szolidaritás és önzetlen viselkedési hajlandóság volt jellemző.

A közösségorientált viselkedést a kutatók olyan kérdésekre adott válaszokkal mérték, mint például mennyire lennének hajlandók saját áldozatok vállalására mások egészségének megóvásáért, illetve mennyire viselkednének önzetlen módon bizonyos hétköznapi helyzetekben (például: élelmiszer vásárlása alkalmával megosztanák-e mással az elfogyóban lévő terméket).

A felmérésben résztvevők jól informáltnak tartották magukat a témában, amit megerősített, hogy

hat, koronavírussal kapcsolatos tényre vonatkozó kérdésre a válaszadók 69 százaléka hibátlanul válaszolt, 23 százalék pedig egyetlen hibát vétett.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A hatóságok utasításait körülbelül ugyanannyian követnék (44 százalék), mint ahányan nem (43 százalék). Ezzel szemben

a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százaléka vallotta azt, hogy érdemes odafigyelni azokra is, akik kritizálják a hatóságok intézkedéseit.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hatóságok utasításainak elfogadása és a kritikus hangokra való odafigyelés legnagyobb mértékben azzal függ össze, hogy valaki egyetért-e a kormány intézkedéseivel vagy sem, az általános politikai orientációjával és azzal, hogy a személy mennyire tekintélyelvű, azaz mennyire tartja fontosnak egy erős vezető követését és a hagyományos értékek védelmét.

Habár jelenleg hatalmas az együttműködő és önzetlen viselkedési hajlandóság,

a hatóságoknak való engedelmesség mértéke ennél sokkal alacsonyabb.

A megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a koronavírus-járványt saját magára és családjára nézve veszélyesnek gondolja,

azonban csak 33 százalék tart attól, hogy ő vagy családtagjai elkapják a betegséget.

Annak ellenére, hogy a kitöltők mindössze 38 százaléka gondolja, hogy általánosságban véve súlyos gazdasági következményei lesznek a járványnak, 62 százalék tart tőle, hogy a családjára anyagi terhet ró a járvány.

A válaszadók csaknem 1,8 százaléka érintett úgy a koronavírusban, hogy egy közeli hozzátartozója lett beteg vagy halt meg; 1,3 százaléknak van olyan ismerőse, akinek pozitív tesztje lett, és

13,5 százalék ismer olyan embert, aki hatósági karanténba került vagy pozitív volt a tesztje.

A kutatás vezetője Dr. Kende Anna, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docense. A felmérést végző kutatócsoport az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola és a Szociálpszichológia Tanszék munkatársai: Csaba Sára, Nyúl Boglárka és Engyel Márton.

felmérés szokásrendszer koronavírus ELTE ELTE PPK viselkedés
Kapcsolódó cikkek