Honnan fúj a szél? Amerikától Budapestig: olajárhoz kötött a Mol sorsa, élvezi a bizalmat az OTP – megpihenhet az év bajnoka

Kezdjük a legnagyobb fordulattal, a Közel-Keleten kibontakozott a béke. Az Egyesült Államok és Irán szándéknyilatkozatot írt alá a háború lezárásáról, a Hormuzi-szoros hajóforgalma újraindult, az olajár pedig elképesztő utat járt be. A Brent 72, az amerikai WTI pénteken már 70 dollár alá esett – ezzel ledolgozta azt a teljes háborús felárat, amit a tavaszi eszkaláció épített bele. Ez a befektetőknek jó hír (kevesebb infláció, olcsóbb energia), egyetlen hazai papírunknak viszont kifejezetten rossz a MOL-nak. Az amerikai jegybank ezzel szemben meglepte a piacot. A Federal Reserve a múlt héten ugyan nem nyúlt a kamatokhoz (maradt a 3,50–3,75 százalékos sáv), de Kevin Warsh új elnök első ülésén jóval szigorúbb hangot ütött meg, mint amit a piac várt. A döntéshozók fele már idén kamatemelést tart elképzelhetőnek, miközben a májusi infláció 4,2 százalékra kúszott. A keményebb üzenet erősítette a dollárt, és új lendületet adott a technológiai részvényekből kibontakozó profitrealizálásnak. A Nasdaq érezhetően gyengélkedik, pénteken az Apple chip-drágulási bejelentése ismét felélesztette az aggodalmat, hogy a mesterséges intelligencia növekvő költségei rányomják a bélyegüket a szektor nyereségességére. A pénz egy része ugyanakkor nem kiszáll a piacról, hanem átrendeződik a hagyományosabb, ipari papírokat tömörítő Dow Jones jól tartja magát, és – ami nekünk fontos – a tőke egy része Amerikából Európa felé áramlik. 

Itthon ennek a két erőnek a kereszttüzében kifejezetten jól áll a magyar piac. Az MNB a múlt héten 25 bázisponttal, 6,00 százalékra mérsékelte az alapkamatot – ez négyéves mélypont –, és további csökkentéseket helyezett kilátásba, amit a mérséklődő infláció és a tartósan erős forint tesz lehetővé. A BUX index történelmi csúcsra ért, 139 ezer pont fölé, a forint pedig évek óta nem látott erőt mutat. A háttérben egy strukturális folyamat húzódik, az új kormány euróbevezetési elköteleződése és az uniós források kilátása fokozatosan lefelé nyomja a magyar kockázati felárat – márpedig ha egy piacot kevésbé tartanak kockázatosnak a befektetők, az a részvényárakat és a devizát egyaránt emeli. Pontosan ezt látjuk. Nézzük, hogyan csapódik le mindez a négy nagy papírban.

OTP beigazolódott a kitörés – új történelmi csúcson a nagybank

Két hete óvatosan fogalmaztam az OTP friss, nullvonalon született vételi jelzéssel fordult felfelé, de a kitörést átlag alatti forgalom kísérte, ezért a megerősítésre kellett várni. Nos, a megerősítés megérkezett, méghozzá látványosan. A részvény az elmúlt két hétben tovább menetelt, csütörtökön történelmi csúcsra ért, megközelítette a 46 ezer forintot, és pénteken is a csúcs közelében, 45 810 forinton zárt. A korábbi, áprilisi 44 850 forintos rekord ezzel a múlté. A technikai kép tankönyvi erősségű. Az árfolyam a két éve tartó emelkedő trendcsatorna felső harmadában jár, magabiztosan az 50 napos (42 240 forint) és a 200 napos (36 730 forint) mozgóátlag felett. A lendületet mérő MACD a nullvonal felett, pozitív tartományban halad, a momentum tehát a vevők oldalán áll. Egyetlen óvintő jelzés a „piac hőmérőjeként" szolgáló RSI, amely 68-ra kúszott: ez még nem a 70 feletti túlvett zóna, de már annak közvetlen előszobája, vagyis a papír rövid távon kissé felforrósodott. Ezt erősíti, hogy az árfolyam a felső Bollinger-szalaghoz (47 150 forint) tapad – trendkövető viselkedés, de nem ad korlátlan teret a további azonnali emelkedésnek. A technikai erőt a fundamentumok is alátámasztják: az OTP a közelmúltban rekordméretű, egymilliárd eurós kötvénykibocsátást hajtott végre, ami a régió legnagyobb ilyen ügylete volt – ez a befektetői bizalom egyértelmű jele. A csütörtöki rekordnapon ráadásul épp az OTP-ben csapódott le leginkább az Amerikából Európába átáramló tőke.

Mire számítok két héten belül? A trend egyértelműen felfelé mutat, de a magasba ért RSI miatt egy egészséges, néhány napos pihenő vagy enyhe visszahúzás teljesen természetes lenne – sőt, hosszabb távon kívánatos is. Az ilyen visszateszt jellemzően a 44 000–44 800 forintos sávig (a korábbi csúcs, most támasz) tarthat, és inkább beszállási lehetőség, mint vészjelzés. Felfelé a 46 000 forint áttörése a következő mérföldkő, e fölött nyílt a tér. A bika forgatókönyvet csak az 50 napos átlag, vagyis a 42 000 forint alá csúszás kérdőjelezné meg – ettől ma jó messze járunk.

Richter, ahogy vártuk – fordult a gyógyszerpapír

A Richterről két hete azt írtam, hogy a 11 630–11 650 forintos kettős mélypontból fordulat bontakozhat ki, ha a papír túljut a 12 200 forintos ellenálláson. Pontosan ez történt. A négy blue-chip korábbi gyengélkedője az elmúlt hetekben határozottan visszakapaszkodott, és pénteken 12 260 forinton zárt – a héten több napon is ez volt a tőzsde legjobban teljesítő nagy papírja. A dupla alj tehát kitartott, és a fordulat lendületet kapott. A „piac hőmérője", az RSI a korábbi, túladott közeli 37-es szintről 54-ig erősödött, vagyis visszatért a semleges zóna fölé – ez egészséges javulás. Az árfolyam visszavette a 200 napos mozgóátlagot (11 110 forint) és a Bollinger-szalag középvonalát (11 990 forint) is, most pedig az 50 napos átlagot (12 410 forint) ostromolja alulról. Ennek visszavétele lenne a következő érdemi technikai győzelem. A lendületmutató (MACD) ugyanakkor még óvatosságra int: a nullvonal alatt, enyhén negatív tartományban jár, vagyis a fordulatot a momentum még nem erősítette meg teljesen – ez az egyetlen, amiért még nem lehet hátradőlni. A fundamentumok oldalán a Richter a négy papír közül idén a leggyengébben teljesít (bő 20 százalékos pluszával is elmarad a Telekom 50 százalékos menetelésétől), ami egyúttal felzárkózási potenciált is jelent. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról, hogy a cég orosz piaci kitettsége miatt a charton bármikor felülírhatnak egy-egy szabályozási vagy árfolyamhírt – itt érdemes a szokásosnál is jobban figyelni a híráramlásra.

Mire számítok két héten belül? Ha az árfolyam átlépi és tartja az 50 napos átlagot, vagyis a 12 400–12 500 forintos zónát, az megerősítené a fordulatot, és utat nyitna a 12 800 forintos szint felé. Lefelé a 11 990 forintos Bollinger-középvonal, majd a 200 napos átlag 11 100 forintos szintje a kapaszkodó. A felzárkózás logikája és a javuló momentum a bika oldalán áll, de a még negatív MACD miatt ezt a fordulatot inkább óvatos optimizmussal, mint eufóriával érdemes kezelni.

MOL: lefelé oldódott a feszültség – az olajár áldozata lett a papír

Két hete a MOL volt a legizgalmasabb tanulmány: a drámaian összeszűkült Bollinger-szalag kitörést érlelt, az irányt pedig – ahogy akkor írtam – nem a chart, hanem a világpolitika dönti el. Eldöntötte. A közel-keleti béke és az olajár összeomlása lefelé oldotta fel a feszültséget: a papír kiesett a korábbi, 3 750–4 000 forintos konszolidációs sávból, és pénteken 3 668 forinton zárt. A technikai kép ezzel egyértelműen meggyengült. Az árfolyam most már jól láthatóan az 50 napos mozgóátlag (3 958 forint) alatt jár, és az alsó Bollinger-szalag (3 632 forint) közelébe süllyedt – ez túlfeszített, de a trend szempontjából gyenge állapot. A lendületmutató (MACD) mélyen a nullvonal alatt, eladói tartományban van, a „piac hőmérője", az RSI pedig 39-re csökkent, vagyis a túladott, 30-as zóna közelébe ért. Egy fontos pozitívum azonban van: a papír továbbra is biztonságosan a 200 napos mozgóátlag (3 455 forint) felett tartózkodik, és épp e felett, a 3 200–3 450 forintos sávban húzódik egy korábbról jól ismert, erős támaszzóna. A hosszú távú emelkedő kép tehát egyelőre nem sérült, csak a középtávú lendület tört meg. A MOL esetében most a fundamentumok kétfelé húznak. Az olajár esése egyértelmű ellenszél, ráadásul a kormány épp szigorítaná a finomítókat – a gyakorlatban a MOL-t – terhelő különadót, ami további terhet róhat a cégre. Pozitívum viszont, hogy a vállalat rendezte a szerb leányvállalata (NIS) irányítása körüli vitát. Összességében a rövid távú mérleg inkább negatív.

Mire számítok két héten belül? A túladottság miatt egy technikai visszapattanás bármikor jöhet, de ez egyelőre korrekció lenne egy gyengülő trendben, nem trendforduló. Az első ellenállás a 3 800 forintos, majd az 50 napos átlag 3 950 forintos zónája – e fölé kerülés kellene az erő visszatéréséhez. Lefelé a 3 632 forintos alsó szalag, majd a 3 450 forint körüli erős támasz a kulcs: amíg ez tart, a hosszú távú kép ép marad. A MOL sorsa továbbra is szorosan az olajárhoz kötött – ha a béke tartós, a papírnak alacsonyabb energiaár-környezethez kell hozzászoknia.

Magyar Telekom: kifulladt a rali? – inkább csak megpihen az év bajnoka

A Magyar Telekom az év messze legjobban teljesítő hazai blue-chipje, idén bő 50 százalékos pluszban – de épp ez a hatalmas menetelés magyarázza, hogy az elmúlt hetekben kifújta magát. A papír a júniusi, 2 786 forintos csúcsról enyhén visszahúzott, és pénteken 2 678 forinton zárt, néhány napon át a tőzsde gyengébben szereplő nagy papírjai közé tartozott. Ez azonban inkább egy meredek emelkedés utáni természetes pihenő, mintsem a trend megtörése.

A trendszerkezet ugyanis változatlanul kifogástalan: az árfolyam magabiztosan az 50 napos (2 593 forint) és a 200 napos (2 078 forint) mozgóátlag felett halad. A korábban túlhevült „hőmérő", az RSI a 75 körüli, erősen túlvett szintekről 51-re, a semleges zónába hűlt vissza – fontos, hogy ez nagyobb áreséssel nem járt együtt, vagyis a túlfeszítettség időben, és nem árban épült le. Ez az erő jele. A lendületmutató (MACD) a momentum lassulását jelzi, de mindkét vonala pozitív tartományban marad. Az árfolyam jelenleg a Bollinger-szalag alsó felében, a középvonal (2 710 forint) alatt időzik – ez a rövid távú gyengeség, de egyben a beszállási lehetőség zónája is lehet egy stabil trendben. A papír defenzív, megbízható osztalékot fizető profilja a mostani, megnövekedett nemzetközi bizonytalanságban kifejezetten értékes – pontosan az a fajta eszköz, amelyet a vagyonukat megőrizni kívánó befektetők keresnek, amikor a technológiai szektor billeg.

Mire számítok két héten belül? A meghatározó kérdés, hogy a 2 633 forintos alsó Bollinger-szalag és a mögötte húzódó támaszzóna kitart-e. Ha igen, a konszolidáció után a papír újra nekifuthat a 2 786 forintos csúcsnak, amelynek áttörése új történelmi magasságokat nyithat. Lefelé az 50 napos átlag 2 590 forintos szintje az első komoly védvonal – a kiváló trendet érdemben csak ennek elvesztése kérdőjelezné meg. A legvalószínűbb forgatókönyv az oldalazó pihenő folytatódása, majd a trend irányába történő újabb nekifutás.

A következő két hét menetrendjét továbbra is külső erők írják: az amerikai techszektor billegése és a Fed kamatpályája, valamint az, hogy az olajár tartósan az alacsonyabb szinten marad-e. A magyar piac strukturális háttere ugyanakkor ritkán volt ennyire kedvező: csökkenő alapkamat, erős forint, mérséklődő kockázati felár és Amerikából átáramló tőke. Ebben a környezetben a fegyelmezett befektető számára most sem a jóslás, hanem a szintek pontos ismerete a legértékesebb iránytű.