Új korszak kezdődik Izrael és az arab világ kapcsolataiban, az Egyesült Arab Emírségeket további államok fogják követni a békekötésben Izraellel – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet minden izraeli tévécsatorna közvetített.
A kormányfő megerősítette a diplomáciai kapcsolatok létrehozását Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között.
Mint mondta, a békeegyezmény keretében nagykövetségeket létesítenek egymás országaiban, jelentős gazdasági fejlesztések és befektetések lesznek, fellendül a kölcsönös turisztikai ipar, beindul a légi közlekedés közvetlen járatokkal, és számos más gazdasági területen is együttműködést folytatnak majd.
Netanjahu történelmi pillanatnak, közel-keleti áttörésnek nevezte a megállapodást, amely Egyiptom és Jordánia után a harmadik arab állammal kötött izraeli békeegyezmény, és felhívta a figyelmet a két ország közti hasonlóságra: mint mondta, mindkét helyen virágzó országot hoztak létre a sivatagban.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a békeegyezmény drámai változást hoz Izrael térségbeli státuszában, ezentúl nem ellenségként tekintenek rá, sőt számos állam már most stratégiai szövetségesének tekinti, s további arab országok fognak csatlakozni a „béke a békéért” elvén az emírségekhez.
A diplomáciai kapcsolatok teljes mértékű létrehozásáért cserébe Izrael lemondott a ciszjordániai annektálásról, amit Donald Trump amerikai elnök ez év elején nyilvánosságra hozott béketerve megígért Jeruzsálem számára, és aminek megvalósítását Benjámin Netanjahu július 1-re ígérte, de az amerikai ellenállás miatt elhalasztotta. A kormányfő a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényes a Trump-féle béketerv, mely tartalmazza a ciszjordániai bekebelezést is.
A Közel-Kelet stabilitása, a biztonsági fenyegetések kiküszöbölése és a térség népeivel kötött megállapodások a céljaim és a Kék-Fehér párt céljai
– írta Twitter-üzenetében a kormánykoalícióhoz tartozó, centrista Kék-Fehér párt politikusa, Gabi Askenázi külügyminiszter a békekötésről.
Az Egyesült Arab Emírségekkel fenntartott kapcsolatok normalizálásáról szóló hír fontos, és megnyitja az utat a további megállapodásokhoz. Gratulálok Netanjahu miniszterelnöknek a megállapodáshoz. Köszönöm Trump elnöknek és kollégámnak, Pompeo amerikai külügyminiszternek a hozzájárulásukat ezen lépéshez
– tette hozzá az izraeli külügyminiszter.
Fotó: AFP
Üdvözlöm az egyoldalú annektálási terv elkerülését, és ígérem, hogy a későbbiekben részletesen megvitatjuk a régió országaival konzultálva a teljes és kiegyensúlyozott Trump-tervet
– zárta véleményét Gabi Askenázi.
Gratulálok Izrael államnak és Netanjahu miniszterelnöknek az Egyesült Arab Emírségekkel fenntartott kapcsolatok normalizálása felé tett fontos lépéssel kapcsolatban
– írta Twitter-üzenetében Jaír Lapíd, az ellenzék vezére.
Ez annak a legjobb bizonyítéka, hogy a helyes politikai út megállapodások kötése politikai tárgyalásokon, és nem egyoldalú annektálások, amelyek veszélyeztethetik Izrael biztonságát
– tette hozzá Lapíd, és ő is köszönetet mondott Trump elnöknek.
Ha Netanjahu eladta a szuverenitás kiterjesztését cserébe egy darab papírért egy távoli állammal, amely soha nem fenyegette Izraelt, akkor ez azt jelenti, hogy egy egész közösséget tévesztett meg, és lemondhat uralma folytatásáról
– üzente Twitter-fiókján Joszi Dagan, az Észak-Ciszjordániában lévő szamáriai telepesek tanácsának vezetője.
A palesztin szervezetek közül a Gázai övezetet uraló, szélsőséges Hamász „a nép hátba szúrásának” nevezte a megállapodást. „Aki soha nem támogatta Palesztinát egy golyóval sem, szégyellje magát, hogy engedelmeskedik” – fejezte ki ellenkezését az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet is, és mindkét részről úgy értékelték, hogy az emírségekkel megkezdett normalizálás nem változtat Izrael és a palesztinok konfliktusán.
A történelem nem bocsátja meg a békét
Törökország szerint a történelem, továbbá a közel-keleti térség népeinek lelkiismerete nem feledi és nem bocsátja majd meg az Egyesült Arab Emírségeknek az Izraellel kötött csütörtöki békemegállapodást – jelentette pénteken az Anadolu török állami hírügynökség a török külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Hami Aksoy, a tárca szóvivője írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy
Abu-Dzabi úgy próbálja „tálalni” ezt a „kétszínű” lépést, mintha azt a Palesztina iránti elkötelezettségből tenné, miközben saját „szűkös” érdekeiért elárulja a „palesztin ügyet”.
Aksoy leszögezte: jogosnak találják azokat az erőteljes kijelentéseket, amelyeket a palesztin nép és a Palesztin Hatóság fogalmazott meg válaszul a békeegyezményre.
Egyiptom és Jordánia után az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab állam, amely elismerte Izraelt.
A kapcsolatok normalizálásával egyidejűleg Izrael ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti a ciszjordániai palesztin területek bekebelezését.
Törökország hagyományosan Izrael egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten, de a viszony 2010-ben megromlott, miután az izraeli haditengerészet megölt több, a Mavi Marmara nevű hajón tartózkodó török aktivistát, akik az izraeli blokád alá vont Gázai övezetbe akartak bejutni. Ankara és Tel-Aviv hat év elteltével, 2016 júniusában írta alá a diplomáciai kapcsolataik teljes körű megújításáról és viszonyuk rendezéséről született egyezményt, azonban a feszültség a közeledés ellenére nem szűnt meg. Legutóbb idén januárban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban bejelentett amerikai béketerv korbácsolta fel a török vezetés indulatait, miután Washington elismerte Izrael szuverenitását a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepek felett, vagyis e telepek amerikai álláspont szerint Izrael szerves részei.
Recep Tayyip Erdogan török elnök januárban azt mondta, hogy az amerikai béketerv célja az Izrael által már megszállt Palesztina földjének bekebelezése, és már akkor bírálta az Egyesült Arab Emírségeket, amiért szerinte Abu-Dzabi „még tapsolt is” Washington bejelentéséhez.
