Itt a magyar csapda: ha ez nem nyári románc, a gazdaságnak kell a vendégmunkás és nem lesz gyors euró
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA főkérdés most a jelenlegi lendület tartóssága: vajon csak egy átmeneti fellángolásról, egy nyári románcról vagy a magyar gazdaság fenntartható, hosszú távú növekedési pályájáról beszélhetünk? – fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a pénzintézet szerdai sajtóbeszélgetésén.
A szakértő szerint a 2026-os kormányváltás kétségtelenül új helyzetet teremtett a gazdaságban. Az új gazdaságpolitikai irányok között szerepel a költségvetési kiadások felülvizsgálata, az uniós források felszabadítása, az inflációellenes intézkedések fenntartása, valamint hosszabb távon az euró bevezetésének előkészítése is. A fundamentális adottságok ugyanakkor nem változtak meg egyik napról a másikra.
Az üzleti bizalom nagyot javult, ezt a gazdaság is érzi
Az ING szerint az elmúlt évek stagnálása után már látszanak a fordulat első jelei. Az idei első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a 2022 végén mért korábbi csúcsszintet, miközben a gazdasági hangulatmutatók is érdemi javulást mutatnak. A bank elemzője szerint ebben szerepe lehetett az új kormányzattal kapcsolatos megelőlegezett bizalomnak is. A feldolgozóiparban szintén megjelentek a stabilizáció első jelei. Javult
- a kapacitáskihasználtság
- és a rendelésállomány,
miközben a következő években a termelésbe álló nagy ipari beruházások is támogathatják a növekedést. Virovácz ugyanakkor óvatosságra intett: a külső kereslet és a globális gazdasági környezet továbbra is bizonytalan, így a beruházások hatását nem érdemes automatikusan készpénznek venni.
Az ING előrejelzése szerint a magyar GDP idén 1,5 százalékkal nőhet, 2027-ben pedig már 2,6 százalékos bővülés következhet. Az éves átlagos infláció 2,3 százalék körül alakulhat, miközben a forint árfolyama az év végére a 350–360-as sávban stabilizálódhat az euróval szemben.
Már nem az inflációtól fél leginkább a piac
A vezető elemző szerint az elmúlt évekhez képest jelentős szemléletváltás figyelhető meg a gazdasági szereplők körében.
Míg korábban az infláció gyorsulása jelentette a legnagyobb félelmet, ma egyre inkább a reálgazdasági kockázatok kerülnek előtérbe. A legfontosabb bizonytalansági tényezők közé tartozik az energiaellátás biztonsága, a globális értékláncok sérülékenysége és az ipari alapanyagok elérhetősége.
Virovácz külön kitért a közel-keleti helyzetre is. Szerinte a Hormuzi-szoros körüli feszültségek olyan kockázatot jelentenek, amely közvetlenül hathat az energiapiacokra és az európai ellátási láncokra. Magyarország kis, nyitott gazdaságként különösen érzékenyen reagálhat az ilyen külső sokkokra, ráadásul teljesítménye továbbra is jelentős mértékben függ a globális autóipar állapotától.
160 ezer aktív korú ember tűnt el a munkaerőpiacról
Az előadás egyik legfontosabb üzenete a demográfiai helyzettel kapcsolatos figyelmeztetés volt. Az ING számításai szerint 2022 közepe óta közel 160 ezer fővel csökkent a gazdaságilag aktív korú népesség Magyarországon. Ez nagyjából akkora veszteség, mintha eltűnt volna Szeged teljes lakossága.
A következő években ráadásul a munkaerőpiacról kilépő nagy létszámú generációk helyére jóval kisebb korosztályok érkeznek. A vezető elemző szerint ez a folyamat olyan mértékű kínálati feszültséget okozhat, hogy 2030-ra már kritikus szintű munkaerőhiány alakulhat ki Magyarországon.
Az ING álláspontja szerint emiatt a külföldi munkavállalók jelenléte nem egyszerűen gazdaságpolitikai vita tárgya, hanem a természetes népességfogyás ellensúlyozásának egyik legfontosabb eszköze. Ha a külső munkaerőforrások bevonását jelentősen korlátoznák, az elsősorban az ipari termelést és a logisztikai szektort érinthetné hátrányosan.
Visszatérhet a kata, de nem a régi formában
A sajtóbeszélgetésen a Világgazdaság rákérdezett a kata esetleges újbóli bevezetése is. Virovácz Péter elmondta, hogy a korábbi rendszer inkább azt mutatta meg, hogyan nem szabad egy ilyen adózási konstrukciót működtetni. Szerinte azonban az elmúlt években az elektronikus fizetések terjedése, a digitalizáció és a gazdaság fehéredése javíthatta az adófizetési morált.
Úgy véli, ha valóban változott a szemlélet és az ellenőrizhetőség is javult, akkor lehet realitása egy új kata-rendszernek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen modellt sokkal könnyebb rosszul kialakítani, mint jól működő formában újra bevezetni.
A vezető elemző szerint ma már nem feltétlenül csak az alacsony adóteher miatt lehetne vonzó egy egyszerűsített adózási forma, hanem azért is, mert átlátható és kiszámítható kereteket kínálhat a vállalkozóknak.
Az euró legnagyobb akadálya nem az államadósság
Az euró bevezetésével kapcsolatban Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszéd gyakran a költségvetési hiányra és az államadósságra összpontosít, miközben a valódi kihívást az inflációs kritérium teljesítése jelentheti. A szakértő szerint
Magyarország a következő években az európai átlagnál gyorsabb növekedési pályára állhat. Ez azonban természetes módon magasabb árnyomással járhat, ami megnehezíti az euróövezet inflációs feltételeinek teljesítését.
Virovácz szerint a döntéshozóknak két kedvezőtlen lehetőség között kellene egyensúlyozniuk. Az egyik út az árszabályozás és az adminisztratív beavatkozások erősítése lenne, ami torzíthatja a gazdaság működését. A másik a forint jelentős felértékelődése lehetne, ami ugyan visszafogná az importált inflációt, de rontaná az exportáló vállalatok versenyképességét.
Éppen ezért a vezető elemző a politikailag gyakran emlegetett 2030-as céldátumnál későbbre várja a közös valuta bevezetését. Megítélése szerint a 2030 és 2034 közötti időszak reálisabb forgatókönyv lehet.
Az ING szerint a következő évek sikerét végső soron az dönti majd el, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e egyszerre kihasználni az uniós források, a javuló üzleti bizalom és az ipari beruházások nyújtotta lehetőségeket, miközben kordában tartja az inflációt, kezeli a demográfiai válságot és alkalmazkodik a geopolitikai bizonytalanságokhoz.
