Elfogadta Brüsszel a magyar kormány módosított tervét – az oktatás és az egészségügy a sarokban pityereg
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen átalakult Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve az eredeti, 2022 végén jóváhagyott változathoz képest. Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint több beruházás forráskerete csökkent vagy módosult, így az oktatás, egészségügy és lakossági energetikai korszerűsítések területei vesztesei lehetnek az átalakításnak. Ugyanakkor – rapid módon – a pénzügyminiszterek tanácsa július 10-i ülésén már el is fogadhatja a tervet.
Oktatás, egészségügy, szociális ágazat – ezek a területek lehetnek a legnagyobb vesztesei az átfazonírozott helyreállítási tervnek
Ugyan az oktatási, egészségügyi és lakhatási programok esetében jelenleg nem érhetők el euróra pontos kimutatások a forrásváltozásokról, ám az Európai Bizottság összefoglalója megerősíti, hogy "több beruházást átalakítottak", amit a testület végrehajthatósági szempontokkal és a szűk határidőkkel indokolt.
A 2022 végén jóváhagyott eredeti magyar helyreállítási tervben még több nagy ellátó rendszereket érintő beruházás szerepelt.
Az egészségügyi fejlesztésekre például az eredeti terv szerint 516 milliárd forintos keretet biztosítottak volna, melynek most kevesebb mint harmada áll majd rendelkezésre. A komponens eredetileg kórházi infrastruktúrafejlesztést, digitális bővítést és egy több mint 90 milliárd forintos, önellátásukban korlátozott embereket támogató digitális életvédelmi programot foglalt volna magában.
A felzárkózó településeknél pedig az eredeti terv szerint 52,5 milliárd forint jutott volna szociális lakások építésére, felújítására és a lakhatási körülmények javítására, amit szintén kihúztak a támogatott területek sorából.
Vitézy kedvenc területe lett a legnagyobb nyertese az átalakításnak
A digitális fejlesztések közül is több programot átütemeztek, míg a közlekedési beruházásoknál – bár kétségtelen, hogy a módosítások legnagyobb nyertese lett a terület –, a források nagyobb része néhány kiemelt projektre koncentrálódik.
Így e komponens 2,8 milliárd eurós módosított és megemlet kerete felöleli
- az elővárosi és TEN-T vasúti fejlesztéseket,
- zéró emissziós buszok,
- villamosok és trolibuszok beszerzését,
- vasúti vonalak villamosítást,
- a vállalkozások elektromos járműbeszerzésének támogatását
- és egy elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközt is.
A legnagyobb új közlekedési tétel egy új gördülőállomány-társaság, azaz a ROSCO, amely mintegy 1,8 milliárd eurós tőkeinjekcióból vásárolna HÉV-szerelvényeket és régióközi motorvonatokat, majd ezeket adná bérbe.
Energetika: a súlypont eltoltolódott a lakossági támogatások irányából a hálózatfejlesztések felé
Ezzel párhuzamosan új súlypontok jelentek meg, ennél fogva a villamosenergia-hálózat fejlesztése, az energiatárolási kapacitások bővítése és a megújuló energiaforrások integrációja is kiemelt szerepet kapott, szemben a korábbi lakossági energetikai beruházásokat előnyben részesítő tervvel.
Az Európai Bizottság szerint a változtatások célja az volt, hogy a még rendelkezésre álló időkerethez igazítsák a programot. A helyreállítási alapból finanszírozott beruházásokat ugyanis álláspontjuk szerint legkésőbb 2026 augusztusáig kell lezárni.
Az átfazonírozott terv alapján a legtöbb forrást a fenntartható zöld közlekedésre szánják (2,8 milliárd euró), amit az energia követ (1,7 milliárd euró), harmadik helyen az üzleti környezet (1,8 milliárd euró), negyedik a digitális innováció (1,1 milliárd euró), ötödik a demográfia és köznevelés (765,65 millió euró), hatodik a magasan képzett és versenyképes munkaerő komponens (613 millió euró), hetedik az egészségügy (478,2 millió euró), a sort pedig a REPowerEU-fejezet zárja (704,5 millió euró).
Brüsszel értékelése szerint a terv továbbra is jelentős klímavédelmi és digitalizációs célokat támogat, hiszen a rendelkezésre álló módosított keret 52,9 százaléka kapcsolódik a zöldátálláshoz, míg 24,1 százalékát digitális fejlesztésekre tervezik fordítani. Ám az Európai Bizottság álláspontja szerint az uniós források lehívásához Magyarországnak a sokat emlegetett jogállamisági és korrupcióellenes vállalások teljesítésében is előre kell lépnie, miközben az igen szűkre szabott határidő is szorítja a Tisza-kormányt.
