Északi-sarki képzésben vesz részt egy magyar diák – tudni kell a szokványostól eltérően gondolkodni

Augusztusban indul az Északi-sarkra A győzelem 50. évfordulója nevű orosz jégtörő több mint negyven, a tudományok, a természet és az atomipar iránt érdeklődő, a világ 23 országát képviselő diákkal. Magyarországról Jeremejev Marcell, a budapesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium tanulója került be a szerencsések közé, alapos megmérettetés után.

 Az idei program már a harmadik a sorban. A tudás jégtörője nevű, oroszországi nemzetközi tudományos és oktatási projektet az orosz állami Roszatom támogatásával szervezik. Az eredményhirdetést június 23-án tartották a moszkvai Atommúzemumban. Az orosz tanulókon kívül 22 országból mintegy ötezer 14-16 éves középiskolás vett részt a versenyben. A vetélkedőre Oroszországból 73 ezer diák jelentkezett, Kazahsztánból 945, Kirgizisztánból 827, Fehéroroszországból 464. A Roszatom közleménye kiemeli, hogy néhány ország diákjai történelmet írnak majd azzal, hogy az országukból elsőként ők érik el az Északi-sarkot.

A nemzetközi verseny

• első szakaszában a résztvevők egy 30 kérdésből álló tudományos rejtvényt töltöttek ki a természettudományok, az atomipar, a csúcstechnológiák és az északi-sarkvidék kutatása témakörében.
• A másodikban szakértők webináriumokat tartottak számukra egyebek közt a fenntartható fejlődést biztosító technológiákról, az atomenergia jövőbeni szerepéről, valamint az északi-hajózási útvonalról és az atomjégtörőkről és egy sor más érdekes témáról. Az elhangzottak alapján kérdésekre is kellett válaszolniuk.
• A két forduló összesített pontszámai alapján országonként tízen jutottak a döntőbe, ahol prezentációt kellett készíteniük arról, hogy miként változtatják meg a nukleáris technológiák a világot.

 „Az olyan projektek, mint A tudás jégtörője lehetővé teszik, hogy a diákok a tudományt ne valamilyen bonyolult és távoli dolognak tekintsék, hanem életteli, modern és ígéretes területnek, ami lehetőséget ad nekik a bennük rejlő tehetség kibontakoztatására (...) Az ilyen projektek segítenek a fiataloknak a tudatos pályaválasztásban és inspirációt jelentnek a következő generációk számára a tudomány és a mérnöki szakmák választása iránt” – fogalmazott Chanto Khoeun a nemzetközi zsűri egyik tagja, aki a Roszatom bázisegyetemén negyedéves hallgató. Jeremejev Marcell is úgy látja, hogy az expedíció révén jobban megértheti, hogyan működik a tudomány a gyakorlatban, és miért olyan fontos a jövő szempontjából.

Hátszelet ad a Roszatom az ígéretes fiataloknak

A tudás jégtörője projekt célja, hogy

• népszerűsítse a természettudományokat és a nukleáris ipari technológiákat a fiatalok körében,
• felkutassa és felkarolja a tehetséges gyermekeket,
• fejlessze képességeiket és segítse a pályaválasztásukat.

Különleges okkal választották a projekt útvonalát és az Északi-sarkot

Az Északi-tengeri hajózási útvonal a legrövidebb tengeri útvonal Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség között. A Jeges-tengeren való hajózás ötletét 1525-ben vetette fel Dmitrij Geraszimov orosz diplomata. Az orosz kormány 2018-ban bízta meg a Roszatomot az útvonal infrastruktúrájának működtetésével és fejlesztésével. A vállalat részt vesz az Északi-tengeri hajózási útvonal 2035-ig terjedő fejlesztési tervének, valamint annak a kormányrendeletnek a megvalósításában. A cél, hogy egész évben hajózhatóvá váljon az útvonal.

A világon egyedül Oroszországnak van atomjégtörő flottája. A hajókat a Roszatom leányvállalata, az Atomflot üzemelteti, jelenleg nyolc atommeghajtású jégtörő áll szolgálatban.

A Roszatom és leányvállalatai nagy hangsúlyt fektetnek az oktatási, tudományos, és kulturális kezdeményezések támogatására és fejlesztésére. Részt vesznek az orosz egyetemek speciális tanszékeinek létrehozásában, ösztöndíjprogramok, nagyobb oktatási projektek megvalósításában, valamint a hallgatók számára szervezett szakmai gyakorlatok és gyakornoki programok szervezésében, amelyek segítik őket a későbbi elhelyezkedésben.