A magyar tanárok legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék Magyarországon – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megjelent anyagából.
A Portfolio beszámolója szerint
egy átlagos tanár iskolatípustól függően 30-40 százalékkal keres kevesebbet, mint az átlag diplomások, ezzel Magyarországon az egyik legjelentősebb a fizetési szakadék.
A legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt, az óvodákban és a bölcsődékben mindössze a diplomás átlagbér 61 százalékát vihetik haza a dolgozók. A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66 százaléka az átlagos diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.
A fenti 60-70 százalékos aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a szervezet adatai szerint csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.
Az átlagnál többet kevés országban keresnek a diplomások, Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban.
A világszintű ranglistát egyébként Costa Rica vezeti a legmagasabb bérrel.
Az OECD-jelentés szerint
sehol nem kell annyit dolgozni, mint Magyarországon, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát. Magyarországon 42 év munka után érheti el a top fizetést egy tanár a középiskola alsó évfolyamain. Ez azt jelenti, hogy a többség legfeljebb a nyugdíj előtt néhány évig élvezheti ezt, vagy el sem éri.
A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás a következő két helyen álló országban, Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.
Új-Zélandon és Ausztráliában, a lista másik végére került két országban ugyanez az idő 8-10 év.
Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében 1318 az óvodákban és a bölcsődékben, 652 óra az általános iskolákban és a középiskolák alsó évfolyamain és 648 óta a felsőbb évfolyamokon. Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában a magyar elmarad.attól. Az OECD korábbi hasonló jelentése szerint ennek oka az átlagnál hosszabb magyar nyári szünet.
