Jó véleménnyel vannak egymásról a németek és a magyarok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságErős a németek és a magyarok egymás iránti bizalma – derült ki a Nézőpont Intézet által idén is elkészített német-magyar barométer felmérésből.
A közlésük szerint a barométer a két ország lakosságának véleményét vizsgálja a másik nemzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A felmérés a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával készült, mindkét ország felnőtt társadalmára reprezentatív mintán, ezer-ezer ember megkérdezésével.
A Nézőpont közleménye fontos megállapításnak nevezi, hogy
a két nemzet bízik egymásban: a magyarok és a németek ugyanolyan arányban mondták, hogy az egyes társadalmi szerepekben elfogadnák a másik nemzethez tartozó személyt.
Egyenrangú barátként, családtagként vagy szomszédként 80 százalék fölött, de beosztottként is 70 százaléknál nagyobb arányban fogadnák a másikat vezetőül. A németek kétharmada tavaly és idén is „inkább jó” véleménnyel volt Magyarországról (66, illetve 64 százalék) – írták, hozzátéve, hogy a magyarok véleménye viszont jelentősen javult „Orbán Viktor és Angela Merkel együttműködésének javulásával, a kötelező betelepíti kvóta kezdeményezés bukásával”. Mint felidézzék,
2019 nyarán a magyaroknak csak 45 százaléka volt jó véleménnyel Németországról, 2020 nyarán viszont már 72 százaléka.
Az intézet kiemelte, hogy a javulás ellenére számos kérdésben a németek kritikusabban vélekednek Magyarországról, mint amennyire a magyarok Németországról.
„Ennek oka, hogy a német sajtó immár tíz éve az Orbán-kormány ellen folytatott kampánya miatt a németek képe Magyarországról kritikusabb”, mint fordítva – áll a kommünikében. Emlékeztettek: a Nézőpont 2016 óta a német sajtóban megjelent 8750 tudósítást elemzett, és azt találta, hogy csak 221 volt megértő a magyar kormány törekvéseivel szemben, 3757 viszont kritikus, támadó vagy egyoldalú, a többit semlegesnek értékelték. Úgy folytatták: a németek csak a 36 százaléka gondolja azt, hogy Magyarországon a média kritizálhatja a kormányt, amely – mint fogalmaztak – „a közvetlen élettapasztalattal ellentétes”.
Megjegyezték: csupán a németek 23 százalék a gondolja azt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait védik Magyarországon, „jóllehet épp az Orbán-kormány erősítette meg a nemzetiségek közjogi státusát, támogatását, vagy vezette be a második világháború után elhurcolt németek emléknapját”.
A magyarok 61 százaléka véli úgy, hogy a német média kritizálhatja a kormányt, és 57 százaléka, hogy a németeknél a nemzetiségek jogait védik. A beszámoló szerint a kétoldalú kapcsolatokat a németek rosszabbnak látják mint tavaly: 42-ről 33 százalékra csökkent az arányuk.
Ugyanakkor 53-ról 60 százalékra nőtt a kapcsolatokat jónak tartó magyarok aránya.
Mindkét ország közvéleménye elsősorban a migrációs politikához való viszonyulás különbségére vezeti vissza a kétoldalú kapcsolatok nehézségeit – közölte az intézet.
A kétoldalú kapcsolatokat a magyarok 75, a németek 67 százaléka javítaná – ismertette a Nézőpont arra is kitérve, hogy míg a magyarok elsősorban a gazdaságpolitikában látják a kitörési pontokat (51 százalék), addig a németek elsősorban migrációs politikában és az éghajlat-változás elleni küzdelemben vonnák szorosabbra a szövetséget (48, illetve 37 százalék).
A közlemény beszámolt arról is, hogy az adatokat a vírushelyzetre tekintettel zártkörű rendezvényen mutatta be a Nézőpont Intézet. Azon Mráz Ágoston Sámuel igazgató úgy vélekedett, hogy hiba lenne, ha a német baloldal 2017-hez hasonlóan ismét Magyarországgal szeretne foglalkozni a 2021-es választási kampányban. Ennek ellenére – fűzte hozzá – „a német baloldal mindent elkövet a kancellár és a magyar miniszterelnök jó együttműködésének nehezítésére”.
Az intézet beszámolója szerint Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a két nép rengeteg szálon kötődik egymáshoz. Kiemelte a kibontakozó hadiipari együttműködést, „amely a jó gazdasági kapcsolatoknak új dimenzióját jelenítheti meg”.
Boris Kalnoky újságíró, a Matthias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője az eseményen arról beszélt, hogy a németek számára az „Európa-projekt identitásuk része” és a Magyarországgal szembeni éles kritika nem egy esetben arra vezethető vissza, hogy Magyarországról EU-ellenességet feltételeznek.
