BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Ötvenmilliárdra nőhet a kórházak adóssága

Ismét halmozódik a kórházakban a kifizetetlen számlák mennyisége, míg tavaly havonta átlagosan 4,2 milliárd forinttal nőtt a tartozás összege, addig az idén júliusig már 5,2 milliárd a havi növekmény.

Nullszaldóval kezdték az évet a kórházak, az esztendő végére mégis elérheti a kifizetetlen számlák összege az 50 milliárd forintot a fekvőbeteg-ellátóknál

– mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Tavaly 67,7 milliárd forintos kintlevőséggel zárták az évet a kórházak és a háttérintézmények, az idén július végén az egészségügyi intézmények lejárt adóssága 37 milliárd forint volt.

Míg 2019-ben havonta átlagosan 4,2 milliárd­dal nőtt a kifizetetlen számlák összege, addig 2020-ban már 5,2 milliárd a havi növekmény. Rásky László szerint a koronavírus-járvány miatt az év első felében, illetve a nyáron hiába működtek fél, illetve negyedgőzzel az intézmények, a rossz finanszírozási struktúra és a veszélyhelyzet alatti finanszírozási változások miatt tovább emelkedett az adósság. Az OSZ főtitkára úgy véli, először a standard bázisfinanszírozás okozott jelentős bevétel-visszaesést, majd pedig az átlagfinanszírozás okozta a kifizetetlen számlák halmozódását.

Az intézményekben a kiadások egyre nagyobb hányadát teszik ki a bérek, illetve bér jellegű költségek, de a rezsit is fizetniük kell. Ráadásul a járványügyi helyzet miatt növekedett bizonyos eszközök költsége, miközben a csökkenő ellátási esetszám miatt jó néhány eszköz beszerzése drasztikusan visszaesett – sorolta Rásky László. Ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank tavaly publikált versenyképességi programja is megfogalmazta, az egészségügyi rendszer állami finanszírozása jelenleg nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához. Ezért lenne fontos a finanszírozást hozzáigazítani a gyógyítás tényleges költségeihez – emelte ki a főtitkár.

Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Az OSZ kórházi beszállítóit a kö­vetkező időszakban két nagy bi­zonytalansági tényező foglalkoz­tatja:

egyrészt, hogy milyen mér­­­tékben zárnak majd be az egész­ségügyi in­tézmények, másrészt, hogy az emberek mennyire halogatják a házi-, illetve szakorvosok felkeresését a problémáikkal.

A szakember szerint nyilvánvaló, hogy az elektív (előre tervezhető) műtétek számának csökkenése közvetlen hatással van az eszközrendelésekre. A járvány azonban teljesen leköti az egészségügyi döntéshozók kapacitásait, ezért félő, hogy az idén sem nem lesz idő az adóssághelyzet kezelésére. A megrendelésekkel kapcsolatban Rásky László elmondta:

a kormány mára elég pontos képet alkothatott arról, hogy mely védőeszközöket tudja hazai forrásból beszerezni.

Bár látni e téren előremutató lépéseket, továbbra is igaz, hogy a minőségi és megfelelő számú eszköz biztosításához szükségesek az ellenőrzött és jó minőségű importszállítások. A magyarországi gyártók továbbra is azt szeretnék, ha növelni tudnák a hazai ellátásban a részarányukat, amely pillanatnyilag 18 százalék. Az OSZ főtitkára szerint nem kivételezést kérnek, hanem egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Fontos kérdés például, hogy mi lesz a központosított beszerzések arányának növelésére vonatkozó kormányzati szándék: ha a verseny erősítésére és a minél szélesebb beszállítói körre irányul, abból a hazai ipar is profitálhat. Ha viszont a szándék és az intézkedések a monopolizáció irányába mutatnak, az Rásky László szerint nemcsak a cégeknek, de a betegeknek is hátrányos lesz.

Ötből három ágy foglalt

Mint ismert, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arra utasította a kórházakat, hogy a Covid–19-cel fertőzött betegek ellátására a korábbi 10 helyett az ágyak 20 százalékát tartsák készenlétben, ezzel egyidejűleg a betegek hazaküldését is megtiltotta. Az ágyak kiürítése nem okoz gondot a kórházaknak, ugyanis a férőhelyeik 60-65 százaléka foglalt. | vg

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek