Alig járnak szűrésekre a magyarok

A magyar nők 12 százaléka még soha nem volt méh­nyak­rákszűrésen, egynegyedük több mint három éve volt vizsgálaton, 36 százalékuk pedig a megelőző egy évben járt nőgyó­gyász­nál – derül ki a napokban nyilvánosságra hozott európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2019-es adataiból.

Tavaly ősszel Magyarországon harmadik alkalommal került sor a kutatásra, amely 510 településen több mint 12 ezer fő megkeresésével zajlott.

Magyarországon a halálozási statisztikákban a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések vezető helyen állnak, így a korai felismerést és kezelést lehetővé tevő szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentőségük van. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint

tavaly rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73,5 ezer beteg részesült közfinanszírozott ellátásban, az egészségbiztosító 60 milliárd forintot fordított a gyógyításukra.

Szakmai ajánlás szerint

a 45 és 60 év közötti nőknek a korai felismerés érdekében kétévente kellene részt venniük mammográfiai vizsgálaton.

A 35–64 éves nők fele volt ilyen jellegű vizsgálaton a felmérést megelőző két év alatt, 30 százalékuk egy éven belül kerített rá sort. Ezzel szemben a 65 év feletti nők jóval kevésbé aktívak ezen a téren:

csak 15 százalékuk volt emlőröntgenen egy éven belül.

Az 50 év feletti férfiaknak évente ajánlott a prosztatarákszűrés. A férfiak esetében az életkor növekedésével nő a rákszűrésen éves gyakorisággal részt vevők aránya, a 65 éves és annál idősebb korosztály valamivel több, mint negyede jelent meg egy éven belül szűrésen, 39 százalékuk viszont még soha nem volt ilyen vizsgálaton. Magyarországon évente több mint négyezer prosztatadaganattal küzdő beteget regisztrálnak, ellátásuk költsége évente meghaladja a hárommilliárd forintot.

A kutatás kitért az alapellátás igénybevételére is, ennek területei a háziorvosi, a szakorvosi és a fogorvosi ellátás. Az ELEF-felmérés szerint a magyar lakosság 90 százalékának szüksége volt ezen ellátások valamelyikére a felvételt megelőző egy év során:

78 százalékuk járt a háziorvosánál, 63 százalék keresett fel szakorvost, 46 százalék pedig fogorvost.

Az adatok rámutatnak arra is, hogy a magyar lakosság 13 százaléka későn vagy egyáltalán nem jutott hozzá valamilyen egészségügyi ellátáshoz, mert túl sokat kellett várnia vizsgálati időpontra, kezelésre, műtétre vagy gyógyszerre. Anyagi okok miatt a lakosság 3,9 százaléka orvosi ellátáshoz, 8,1 százaléka fogorvosi ellátáshoz, 1,3 százaléka mentálhigiénés ellátáshoz, 4,3 százaléka pedig gyógyszerhez nem jutott hozzá.