A járványok korára kell felkészülni – mondta a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásában Jakab Ferenc virológus, tanszékvezető egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, az MTA doktora.
Jelenleg is egy „Disease X„ betegség ellen küzdünk és ez az X betegség fogja a következő években meghatározni a fertőző betegségek irányvonalát, kutatását és a nagy világjárványoknak a bekövetkeztét.
Amikor virális fertőzőbetegségekről beszélünk, akkor nagyon sokszor előtérbe kerülnek a zoonózisok, vagyis azok a fertőző betegségek, amelyek egy gerinces állatról az emberre terjednek át és ott fertőzést okoznak.
Jelenleg a humán fertőző betegségek közel 60 százaléka ilyen eredetű, az újra támadó betegségek közül 75 százalék szintén állati eredetű, és sajnos ki kell mondani, hogy ezeknek a zoonózis fertőzéseknek a 80 százaléka potenciális biológiai fegyverként szerepel.
Ezek a fertőzések folyamatosan a vadállatok között között cirkulálnak, majd háztáji állatoknál landolnak, ahol
kisebb járványokat okoznak és ezután kerülnek tovább az emberi populációra és ekkor következik be a nagyobb járvány, olyan világjárvány, mint a jelenlegi
- hangsúlyozta a virológus.
A szakemberek évek óta arra próbálják meg felhívni a figyelmet, hogy a legfontosabb a korai detektálás, hiszen csak az ellen tudunk védekezni, amit ismerünk.
Egy kutatás eredményeire utalva elmondta, hogy
2018 márciusában egy New York-i orvosok által publikált tanulmányban már az szerepelt, hogy Kína bizonyos tartományaiban szinte mindennapos, hogy egy denevér által terjesztett koronavírus embert fertőz meg, csak idő kérdése volt, hogy a vírus mikor adaptálódik úgy, hogy emberről emberre terjed tovább.
Jakab Ferenc a zoonótikus fertőzések terjedésének faktorai közé sorolta, az emberi állati mozgásterek bővülését, a változásokat az élelmiszerek feldolgozásában, importálásában és exportálásában. Hangsúlyozta,
nagyon nagy veszélyt jelenthet a növekvő népességszám és az urbanizáció terjedése.
Probléma az erdőirtások emelkedése is, hiszen az ember elfoglalta az állatok területét. A természet és az ember kapcsolata kényes egyensúlyban van, amit ha megborítunk, akkor annak ilyen következménye lehet, mint a mostani világjárvány.
A vakcina és gyógyszer fejlesztéssel kapcsolatban a virológus elmondta, 180 vakcinafejlesztési projekt fut világszerte. Kínában és USA-ban van jelenleg engedélyezett vakcina. A világon zajló mintegy 180 védőoltás-fejlesztési projektből 6-8 az utolsó klinikai kísérleti fázisban tart, ami azt jelenti, hogy
a nem túl távoli jövőben, a megfelelő ellenőrzési eljárásokat követően törzskönyvezett vakcina lesz belőlük, ami akár jövő év elején hazánkban is elérhető lesz.
Sokan mondják azt, hogy a kutatók kapkodnak, hogy SARS-CoV-2 elleni védőoltások fejlesztése során, de már nagyon sok mindent tudnak a kutatók a SARS és a MERS vírusok kapcsán, ezért nem nevezhetőek rapidnak ezek a kutatások. Hangsúlyozta, bízik a kínai és az orosz vakcinában is és azokat is bármikor beadatná magának.
A vakcinafejlesztések gyorsasági rekordját a mumpsz tartja 4 évvel, viszont vannak olyan vírusok, például a HIV, amelyek ellen több évtizede sem sikerült hatékony védőoltást kifejleszteni. Ehhez képest a SARS-CoV-2 elleni védőoltások fejlesztésében már az elmúlt háromnegyed évben is hatalmas előrelépések történtek.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy ha meg lesz a vakcina, akkor egyetlen oltás elég lesz vagy évente kell ismételni, mint például az influenza elleni oltást
- válaszolta a Világgazdaság kérdésére Jakab Ferenc.
Hozzátette: az oxfordi vakcinafejlesztés során az első oltás során 90-95 százalékos immunválaszt értek el a kutatók. Ennél a vakcinánál, két oltásos szériát szeretnének bevezetni. De kitért arra is, a koronavírus messze nem olyan mutálódó vírus, mint az influenzavírus. Jelenleg Magyarországon a vírus reprodukciós rátája kettő felett van, ez annyit jelent, hogy egy koronavírusos beteg 2-2,5 másik embert fertőz meg, a cél az, hogy ezt a reprodukciós rátát egy alá szorítsuk, ekkor tudjuk visszaszorítani a járványt.
