Életének 80. évében elhunyt Sólyom-Nagy Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas , a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze – olvasható az opera.hu -n.
Operaénekes és művésztanár diplomája megszerzése után az Operaház magánénekese lett, ahol Scarpia szerepében debütált Puccini Tosca című operájában, de kisebb szerepekben már főiskolásként 1964-től láthatta a közönség. A dalszínházban főként a romantikus és verista operairodalom – Wagner, Donizetti, Verdi, Puccini, Leoncavallo és Erkel – bariton szerepeiben aratott sikereket.
Életének 80. évében, 2020. december 30-án elhunyt Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja...
Közzétette: Operaház – 2020. december 30., szerda
Nevét külföldön is jól ismerik, gyakran szerepelt Münchenben, Grazban, Bécsben, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban.
1981-től több mint két évtizeden át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó közreműködője, a Wagner-szentélyben közel 250 előadásban vett részt. A népszerű énekes olyan operafilmekben szerepelt, mint Káel Csaba Bánk bánja, Szinetár Miklós Fideliója, vagy Békés András Parasztbecsülete. Művészetét számos rádió- és több mint 30 lemezfelvétel is őrzi, többek között Liszt Krisztus és Szent Erzsébet legendája című oratóriuma, Goldmark Sába királynőjének világelső lemeze vagy Mahler Egy vándorlegény dalai ciklusa.
A művész 1986 óta volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, ahol operaénekesek nemzedéke tökéletesítette tudását irányítása alatt.
Munkásságát 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1977-ben Érdemes Művész, 1988-ban Kiváló Művész kitüntetésben, 1998-ban Kossuth-díjban részesült. Az Opera 2007-ben választotta Örökös Tagjai és Mesterművészei sorába.
Sólyom-Nagy Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti.
