Történelmi sikerként ünnepli a holdkőzetek Földre érkezését Kína
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságŰrprogramja történelmi sikereként ünnepli Kína, hogy a Csang'o-5 űrszonda visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival. Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön köszönetet mondott a misszióban részt vevő tudósoknak.
„Figyelemre méltó teljesítményükre örökké emlékezni fog az ország és polgárai” – mondta az elnök. Kiemelte: a sikeresen zárult űrmisszió a legösszetettebb az ország történetében és nagy előrelépés Kína űripara számára.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió után Kína a harmadik ország, amely holdkőzeteket hozott le a Földre.
A legénység nélküli misszió kapszulája szerdán érkezett le az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területre, fedélzetén két kilogrammnyi kőzettel. 1976 óta ez az első alkalom, hogy a Holdról származó talajminta érkezett a Földre.
A kapszulát először Pekingben nyitják fel, és zárt környezetben vizsgálják meg a tudósok
– jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A minták közül néhányat más országok rendelkezésére bocsátanak majd.
A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló űrszonda november 24-én indult a Holdra, és leszálló-felszálló egysége december elsején szállt le az égitestre az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
Kínai űreszköz először gyűjtött mintát a Holdon, először szállt fel egy Földön kívüli égitestről, először csatlakozott Hold körüli pályán lévő keringő egységhez és először tért vissza talajmintákkal a Föld légkörébe nagy sebességgel.
Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszálló egysége a tervezettnél gyorsabban, 19 óra alatt végezte el a mintavételt: először előkészítő munkákat végzett, kinyitotta napelemes szárnyait. A talajba fúrva is gyűjtött kőzetet, hosszú mechanikus karjával pedig a felszínről is.
A szakértők izgatottan várják a kőzeteket, amelyek fiatalabbak minden eddigi vizsgált mintánál. A Viharok óceánja ugyanis 1,2 milliárd éves, míg az Egyesült Államok és a Szovjetunió által gyűjtött kőzetek 3,1 és 4,4 milliárd évesek.
Az elemzések a vulkáni aktivitás és a Hold történetének eddig rejtett titkait tárhatják fel.
A holdmisszió alapot teremtett több jövőbeli, már legénységgel történő landoláshoz a Holdon, amelyeket az évtized végéig terveznek megvalósítani.
Kína tervei között szerepel a következő években egy saját űrállomás kiépítése is.
Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 a Föld kísérőjének távoleső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül.
