Az idei sorsfordító esztendő, most még meg lehet teremteni a feltételeket a következő évtizedek távlatában, hiszen a globális felmelegedés mértéke a kibocsátás drasztikus csökkentésével még másfél Celsius-fokon belül tartható
– mondta António Guterres, az ENSZ-főtitkára. Az ENSZ Békét kötni a természettel című jelentése szerint, ha ez nem következik be, akkor a következő évtizedekben mindennapos lesz a szélsőséges időjárás, emelkedik a tengerszint, növény- és állatfajok pusztulnak ki, folyamatos lesz az élelmiszer- és vízbizonytalanság, és megnő a járványok valószínűsége is.
Az éghajlati válságra, a biológiai sokféleség csökkenésére és a környezetszennyezésre gyakran nem összehangoltan keresnek megoldást az országok
– mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi programjának (UNEP) vezérigazgatója a Deutsche Wellének.
A nem megfelelő együttműködés miatt a világ afelé halad, hogy az évszázad végére 3 Celsius-fokkal – vagyis a párizsi célkitűzésekben megfogalmazott 1,5 Celsius-fok duplájával – emelkedik majd a hőmérséklet, bár a felmelegedést a pandémia átmenetileg csökkentette. Ezzel egy időben a becslések szerint
a létező nyolcmillió növény- és állatfajból több mint egymilliót fenyeget a kihalás veszélye, és a környezetszennyezéssel összefüggő betegségek évente mintegy 9 millió ember halálához vezetnek
– derül ki a The Lancetben 2018-ban közzétett elemzésből.
Az UNEP célja az, hogy az összetett környezeti válságot az ENSZ 2030-ig tartó fenntartható fejlődési céljai keretében kezelje, és hozzájáruljon a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő megvalósításához.
Guterres szerint át kell alakítanunk a nézőpontunkat ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a természet valódi értékét. A természeti tőke nagyságának felméréséhez számításba kell venni a talajpusztulás és az éghajlatváltozás mérséklésének, a biodiverzitás csökkenésének, valamint a levegő- és vízszennyezés visszaszorításának a költségeit, illetve előnyeit. Míg a termelt tőke értéke 1990 óta megduplázódott, a természeti tőke értéke 40 százalékkal zsugorodott. A bruttó hazai termék (GDP) a természeti tőke csökkenését nem veszi figyelembe, nem ad információt a fenntarthatóságról.
– tette hozzá Andersen.
A jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyagok, a nem fenntartható mezőgazdaság és halászat, a nem megújuló energiaforrások, a bányászat és a szállítás évente több mint ötmilliárd dollár támogatásban részesül világszinten, amelyet át kellene szervezni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható technológiák irányába.
A háztartások, a civil társadalmi csoportok, a magánszektor, a munkaügyi és oktatási szervek és a média szerepe létfontosságú a változás létrehozásához, ám a kormányoknak kell nemzetközi együttműködéseken és jogszabályokon keresztül koordinálniuk a folyamatot. Idén két létfontosságú, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel foglalkozó globális konferenciára is sor kerül: novemberben Glasgow-ban rendezik meg a COP 26, míg májusban Kínában a COP 15 találkozókat.
