BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A hétvégén indul a nyári időszámítás

Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítanunk az óráinkat.

A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítjuk a helyi időzóna idejéhez képest.

A rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az átállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg.

A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének.

Utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését.

Ez alapján a 2017-re évre számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. A nyári óraátállításból származó megtakarítás az állítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható.

Fotó: Shutterstock

A nyári időszámításra való átállás a Mavir szempontjából nem jelent különösebb kihívást, az informatikai rendszerek automatikusan kezelik a márciusi és októberi váltásokat. Kihívást az jelenthet majd, ha az Európai Bizottság korábbi döntésének megfelelően a tagállamok önállóan határoznak arról, hogy melyik időzónát választják, a nyárit vagy a csillagászatit.

Az utóbbit választók 2021. október 31-én visszaállítják majd az órákat, a többiek maradnak a nyári időszámításnál. Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében.

A nyári időszámítás ötletét egyébként Benjamin Franklin vetette fel először, még 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében.

A világon elsőként, 1916. április 30-án a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. Az első világháború alatt gyorsan bevezette az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is a rendszert, de a háború végeztével elhagyták azt.

A második világháborúban azután néhány országban ismét az óraállításhoz nyúltak energia- és üzemanyag-megtakarításért, az USA-ban 1942 februárja és 1945 szeptembere között folyamatosan a „War Time” volt érvényben, egy órával a csillagászati időhöz képest.

Magyarországon az ötvenes években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

Kapcsolódó cikkek