A Magyar Államkincstár adatai szerint február végén 22,8 milliárd forint volt a kórházak adóssága, az egészségügyi intézmények körülbelül 4500 beszállítónak tartoznak.
Egy hónap alatt 3,4 milliárd forinttal nőtt az egészségügyi intézmények tartozásállománya, a január végi 19,4 milliárd forintot február 28-án 22,8 milliárd követte
a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint. Az adósságot felhalmozók körébe beleértendők a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, az egészségügyi ágazati háttérintézmények, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézmények is. A 604 adatszolgáltatásra kötelezett intézmény mindegyike teljesítette e kötelezettségét. Közülük a tárgyhónapban 299-nek volt adóssága, ezen belül 174 volt 30 nap alatti.
„A koronavírus-járvány miatt nehéz megmondani, hogy az idén valójában hogyan növekedhet az egészségügyi intézmények tartozása” – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Az OSZ tagvállalatainak beszámolói szerint a kórházak gyakorlatilag teljesen leálltak a fizetéssel, bár az év végi konszolidációkat követően az év elején ez tulajdonképpen általánosnak mondható. Az intézményeknek a bérek mellett nyilván fizetniük kell a rezsiszámlát. Mindazonáltal vannak olyanok, például a Bv. Holding Kft., amelyek általában határidőre fizetnek.
A kórházaknak körülbelül 4500 cég szállít, jellemzően kis- és közepes vállalkozások. Ezek forgalma az elmúlt egy évben jócskán esett, helyzetüket pedig tovább nehezíti, hogy nem is jutnak hozzá időben a jogos követeléseikhez – mondta Rásky László. Mint rámutatott, az elektív (előre tervezett) műtétek leállása, az egészségügyi ellátórendszer sürgős esetekre korlátozása, valamint
a koronavírus-járvány miatti ellátások felfutása a kívülállók számára átláthatatlanná tette, hogy pénzügyileg mi történik az intézményrendszerben és az egyes intézményekben.
Viszont az adatokból továbbra is nyilvánvaló, hogy az intézményrendszer alulfinanszírozott.
A főtitkár felidézte a januári, kiugróan magas, 11 milliárd forintos tartozásemelkedést, amely szerinte egyfajta tartalékolás, illetve valamilyen speciális pénzügyi elszámolás következménye lehetett az intézményekben, tavaly januárban ugyanis „csak” nyolcmilliárd forint volt a növekedés. Általánosságban úgy látja, hogy az éven belüli hullámzásokat is figyelembe véve átlagosan három–öt milliárddal nő a havi lejárt adósság, és ez várható 2021-ben is. Éppen ezért – mint hangsúlyozta – a járvány megfékezése után elengedhetetlen lesz a finanszírozás korrekciója. A MÁK adatai szerint például a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetben a kifizetetlen számlák összege a januári 864 millió forintról 1,1 milliárdra nőtt, a Békés Megyei Központi Kórházban pedig 344 millióról 643 millióra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság tartozásállománya a januári 710 millióról 195 millió forintra csökkent.
