Az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatait idén március 31-én. A törvénycsomag Magyarország stratégiai céljainak elérését, versenyképességének erősítését, gazdaságának fenntartható növekedését szolgálja. A történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek – írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A felsőoktatásban a hazai tudás, innováció, tehetség bázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer kialakítása a cél.
Az innovációs tárca Stumpf István felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztossal szoros együttműködésben, a modellváltás eddigi tapasztalatai, az egyetemek vezetőivel, vezető testületeivel folytatott konzultációk alapján készítette elő javaslatait.
Stumpf István kormánybiztos hangsúlyozta:
Az egyetemek megújítása a kormány kiemelt nemzetstratégiai célja.
A minőségi tudás megszerzéséért folytatott versenyben csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek az egyetemei képesek választ adni az átalakuló világrend kihívásaira. A kormány Klebelsberg Kunó szellemiségében született egyetemi modellváltási programja történelmi esélyt kínál arra, hogy Magyarország a jövő nyertesei közé tartozzon – mondta Stumpf.
A javaslat megerősíti az egyetemek szervezeti, pénzügyi, munkavállalói és oktatási, kutatási autonómiáját.
A kölcsönösen előnyös, kiegyensúlyozott együttműködés érdekében a szenátus a jövőben tagot delegálhat a fenntartó alapítvány felügyelő bizottságába. Az egyetem vezető testülete az alapítványi kuratórium intézményt érintő döntéseivel kapcsolatban véleményezési jogot gyakorolhat.
A szenátusok kezdeményezéseinek, egyértelmű támogató döntéseinek megfelelően újabb tíz egyetemen indulhat meg a modellváltás.
A már rugalmasabb keretek között működő tíz egyetemhez 2021. augusztus 1-ével csatlakozhat a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem.
A világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésére, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerülhet az Eszterházy Károly Egyetem.
Az alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják a felsőoktatási, tehetséggondozási, kutatási és egyéb közfeladatok ellátását. Az új működési modell lényege, hogy az állam, mint stratégiai partner hosszú távú finanszírozási garanciákkal teremti meg e közfeladatok korszerű ellátásának feltételeit. A törvényi kódex egységesíti, átláthatóbbá teszi az eddig több törvényben szereplő szabályozást.