Közélet

Karácsony elfogadta a fővárosi klímastratégiát

Többek között negyven százalékkal csökkentené a szén-dioxid kibocsátását Budapest.

Elfogadta az új fővárosi klímastratégiát Karácsony Gergely főpolgármester, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.

Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet.

A budapest.hu oldalon közzétett, a klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint

Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt.

A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.

Fotó: Shutterstock

A klímastratégia az akciók között jelöli meg:

  • az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését,
  • a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítását és a környezetbarát közlekedési módok támogatását, fejlesztését,
  • a zöldfelületek növelését és minőségének javítását,
  • az adaptív csapadékvíz-gazdálkodást és a szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülést,
  • valamint a szemléletformálást és klímatudatosságot.
  • A számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős.

    Az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető.

    Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés – például lakóépületek energetikai korszerűsítése – csak különböző szereplők – lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány – együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával – írja a közlemény.

    A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el a Budapesti Klímastratégiát.

    Ezt az új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel, amely a korábbi terv átdolgozott, adaptációs résszel kiegészített 2030-as célévre kiterjesztett változata.

    A főpolgármester a közgyűlés hatáskörében eljárva elfogadta a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét is, amelyet a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1962 és 1984 közötti vezetőjének, a Levegő Munkacsoport és a Budapesti Városvédő Egyesület egykori szakértőjének tiszteletére Radó Dezső Terv nevet viseli.

    A klímaterv átfogó céljai között szerepelnek:

  • az egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása,
  • a klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés,
  • a biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartása és fejlesztése,
  • valamint az okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése.
  • Két Margitszigetnyi zöldterület

    Kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek – parkterületek – mennyiségét a jelenlegi 6 négyzetméterről 7-re növeljék.

    Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület,

    azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő új közparkot jelent – írja az elfogadott javaslat.

    A terv célkitűzése szerint 53 projekten keresztül 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést hajtanának végre Budapesten a következő hét év során. A projektek között szerepel a Népliget felújítása, a belvárosban a Városháza park kialakítása és a Jókai tér komplex megújítása is.

    Ökologikus temetkezési helyek

    A tervben szerepel az alternatív temetkezési módok ösztönzése is, amelyhez erdei temetkezésre vagy fával temetkezésre alkalmas fővárosi területek kijelölése szükséges.

    A 300 millió forintos projektként megjelölt Budapest Emlékerdő alternatív – ökologikus – temetkezési módok számára biztosítana helyszínt,

    miközben a terület a hely méltóságát szem előtt tartó rekreációs funkciók számára is helyet biztosíthatna.

    Frissülő autóbuszflotta

    Karácsony Gergely engedélyezte a Budapesti közlekedési Vállalatnak (BKV), hogy 30 milliárd forint fejlesztési hitelt vegyen fel az autóbuszflotta-megújítási programjára azzal, hogy megkötendő hitelkeretszerződések hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.

    A főpolgármester elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV 2021-es üzleti tervét.

    Ez utóbbi az idei évre vonatkozóan bérfejlesztést nem tartalmaz.

    A főpolgármester döntött arról is, hogy a 3-as metró Göncz Árpád városközpont és a Határ út metróállomáshoz kapcsolódó gyalogos aluljáró felújítására és felszíni akadálymentesítésre feltételes közbeszerzési eljárást indítson a BKK.

    Átalakul a Gellért-hegy

    Karácsony Gergely elfogadta továbbá az új területfejlesztési programot, valamint a Gellért-hegyre vonatkozó stratégiai tervet, amely szerint a fejlesztési koncepció iránya elsősorban a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés.

    Trambulin Ösztöndíj program

    A főpolgármester döntött arról, hogy létrehozzák a Trambulin Fővárosi Tehetséggondozó Ösztöndíj Programot középiskolások számára. A pályázat keretösszege a 2021/2022-es teljes iskolai tanévben összesen 50 millió forint.

    Puczi Béla tér

    A határozatok között szerepel az is, hogy a Váci útnál lévő, a Nyugati pályaudvar melletti tér Puczi Béla nevét veszi fel. Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.

    Budapest klímastratégia főváros KarácsonyGergely
    Kapcsolódó cikkek