Péntektől Magyarország vezeti az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságát. Az elnöki tisztségben Németországot követjük, az átvétel a szervezet pénteki, Hamburgban tartott találkozóján történt meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a november 17-ig tartó magyar elnökség három témára összpontosít:
a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.
A nemzeti kisebbségek védelme kapcsán az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét célzó Minority SafePack polgári kezdeményezését emelte ki, amit a brüsszeli Európai Bizottság nem vett napirendre.
Ezzel kapcsolatban az Európa Tanács székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén reméli, hogy
Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel.
A vallási közösségek védelmét érintve arról beszélt, hogy Európa szomszédságában megjelent a keresztényüldözés és aggasztónak nevezte, hogy az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán tartott tüntetések egyértelműen antiszemita felhangot kaptak.
A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt sok a tapasztalatlan és gyanútlan gyermek a digitális térben, akik digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek céltáblájára kerülhetnek. Szerinte a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is „rendkívül szigorú” szabályokat vezet be ezen a területen.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a tanácsban Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ami alkalmassá teszi a testületet a Kelet és a Nyugat közötti kulturált párbeszéd újraindítására, amire a már-már hidegháborús retorika miatt nagy szükség van.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben, és nem a konfliktusban érdekelt. Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelyet a közös értékeknek kell vezérelniük.
Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára szerint a német elnökség magasra tette a lécet és hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés talán minden eddiginél fontosabb.
Az Európa Tanács – mely 47 európai országot, köztük az unió tagállamait összefogó szervezet – saját magát a a földrész vezető emberi jogi szervezeteként határozza meg, szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.
