Megkezdődött Nicolas Sarkozy újabb pere
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegkezdődött Nicolas Sarkozy kampányfinanszírozási pere, melyet márciusban az egyik fővádlott, a kampánystáb volt helyettes vezetője és egyben könyvvizsgálója, Jérome Lavrilleux ügyvédje koronavírusos fertőzése miatt elhalasztottak.
A volt államfőnek nem ez az egyetlen büntetőügye,
március 1-én egy másik ügyben nem jogerősen már kapott egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztést, mert megpróbált megvesztegetni egy bírót, ám fellebbezés után a többi ügyében szabadlábon védekezhet.
Sarkozy és 13 társa a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve a megengedettnél nagyobb mértékű pénzköltésért áll a bíróság elé.
A magyar származású politikus előzetesen jelezte, hogy csak az őt is érintő tárgyalási napokon lesz jelent, melyek június 14-én kezdődnek, így a tárgyalás nyitónapján sem vett részt. A perben június 22-én várható ítélet.
Az ügyben kiszabható maximális büntetés egy év börtön és 3750 euró pénzbüntetés. A vád szerint Sarkozy hagyta, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére szórja a pénzt a kampánystáb nagygyűléseire.
A nyomozás az ügyben 2014 márciusában indult miután Jérome Lavrilleux az akkor már bizonyított túlköltekezés kapcsán elmondta, hogy a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta a törvényesség látszatát kelteni a párt.
Először csak 13, a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetőségébe tartozó ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel miatt, ám 2016-ban Sarkozy is a vádlottak padjára került.
Igaz bizonyíték hiányában őt csak a túlköltekezés kapcsán vádolják, az ügyészség szerint az nem bizonyítható, hogy a hamis számlázásra is ő adott utasítást.
Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi, mely 2012 decemberében nem hagyta jóvá Sarkozy kampányának elszámolását.
A szervezet szerint a politikus 363 ezer euróval (112 millió forinttal) lépte túl a megengedett 22,5 millió eurós (6,6 milliárd forintos) plafont.
Ezt a döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, így a volt elnök az összeget büntetéssel együtt be is fizette az államkasszába. Sarkozy szerint ezzel a büntetést már megfizette, ám ezután derült fény a kettős könyvelésre és arra is, hogy a túlköltekezés mértéke feltehetőleg a megengedett duplája volt.
A vádhatóság szerint minderről Sarkozynek is tudomása lehetett, továbbá ő volt a hamis számlázás legfőbb haszonélvezője is, hiszen ez tette lehetővé számára, hogy törvénytelen előnyhöz jusson és 44 nagygyűlést tartson szemben a választás későbbi győztesével Francois Hollande-dal, aki csak tíz hasonló rendezvényt engedhetett meg magának.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A nyomozás ugyanakkor az illegális finanszírozás kezdeményezését nem tudta az exelnökhöz kötni és a részvételét sem sikerült bizonyítani a folyamatban.
Így csupán annyi ellene a vád, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusban és áprilisban küldött írásos figyelmeztetéseit az ügyben.
A 2012-ben eredetileg csak 15 gyűléses villámkampányt tervező Sarkozy kampánya az idők során egyre grandiózusabb lett és a költségek is elszálltak ezzel párhuzamosan. Ennek a következményeit próbálták a kettős könyveléssel elkerülni.
