Ősztől már béremelés lehet az Óbudai Egyetemen

A magyar fiatalok érdekében fejlesztik tovább és teszik nemzetközi szinten is versenyképessé a hazai felsőoktatást az egyetemi modellváltással – hangsúlyozta Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos az Óbudai Egyetem online konzultációján.

A felsőoktatásban, így az Óbudai Egyetemen is a hazai tudás, innováció, tehetség bázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer kialakítása a cél.

A kormánybiztos elmondta, hogy a világ legrangosabb egyetemei is alapítványi formában működnek. A hatékonyabb és gazdaságközelibb működés versenyképesebb tudást biztosít a hallgatók számára. Hozzátette, eddig még soha nem látott fejlesztési forrás áll rendelkezésre a teljes felsőoktatás, köztük az Óbudai Egyetem korszerűsítésére is.

A történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek. Hangsúlyozta: az egyetemi autonómia növekedése várható a modellváltás nyomán. Az egyetem fenntartója a kuratórium lesz. Ismertette annak összetételét: a fenntartó a kuratórium elnöki feladatainak ellátására Varga Mihály pénzügyminisztert kéri fel.

A kuratórium tagjainak jelölték Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét, Sinkó Ottót, a Videoton vezérigazgatóját, Kovács Leventét, az Óbudai Egyetem rektorát, Drozdy Győzőt, a Telenor Magyarország korábbi vezérigazgató-helyettesét.

Emlékeztetett arra,

az egyetemi modellváltás lényege, hogy a tudásközpontok költségvetési intézményből állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú intézményként működnek tovább.

Az állam feladatait, az irányításról, működésről szóló döntéseket a kuratóriumok veszik át. Az egyetemi autonómia letéteményese a szenátus. A kuratórium tagjainak fő feladatai közt szerepel, hogy a szenátussal karöltve kijelöljék a stratégiai célokat, és konszenzuson alapuló döntéseket hozzanak.

Az átalakítási folyamatot mindenhol, így az Óbudai Egyetemen is ügyvédi irodák segítik majd. A cél az, hogy augusztus 1-jével már az új működési modellben folytathatja tevékenységét az intézmény. A kormánybiztos elmondta: az egyetem alapító okirata, valamint a működési rend kialakítása az elkövetkező időszak feladata a kuratórium megalakítása után, ami május végére várható. Hangsúlyozta, a modellváltás legkevésbé a hallgatói jogviszonyt és a képzést érinti majd. Elhangzott, hogy az Erasmus+ programhoz további pluszforrásokat biztosítanak majd, hogy még több lehetőséget biztosítsanak a hallgatók számára külföldi tanulásukhoz.

A kormány kiemelten kezeli a kutatási területet is. Az oktatók és kutatók béremelése kapcsán a kormánybiztos elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a bérek rendkívül elmaradottak.

Ezért a terület finanszírozására új, teljesítményalapú bérezési rendszert dolgoznak ki az oktatók és a kutatók megtartása és utánpótlásának biztosítása érdekében.

Az előnyökről szólva többek közt kiemelte, hogy a modellváltás sokkal szabadabb gazdálkodást tesz lehetővé, lehetőség nyílik a bérezési és jutalmazási rendszer rugalmasabb alakítására. A közalkalmazotti béreket például első körben már szeptember 1-jével, majd jövő év január 1-jétől emelni kívánják, 15-15 százalékkal. A bértömeg elosztása intézményi hatáskör lesz.

Az egyetem az eddigieknél sokkal nagyobb szervezeti és pénzügyi autonómiát kap,

amellett, hogy az állam továbbra sem vonul ki az intézményi finanszírozásból. A tudományos szakmai autonómiával kapcsolatban ismét elmondta, hogy az Alaptörvény védi az oktatás és a kutatás szabadságát. Hozzátette: a hallgatói önkormányzat autonómiája, szerepvállalása is sértetlen marad.

A finanszírozással kapcsolatban Pavlik Lívia, a terület miniszteri biztosa kifejtette: lényeges pont, hogy át kívánják alakítani a felsőoktatás finanszírozásának eddigi rendszerét, melyet három lábra szeretnének állítani. Ennek alapján a hallgatói mellett a kutatói képzési és az infrastruktúra fenntartásának támogatása is megjelenik.

Az egyetem működésének finanszírozásában ezután is döntő lesz az állami szerepvállalás, emellett lehet számolni a kutatási és más egyéb pályázatokból befolyó forrásokkal, az üzleti szférával történő együttműködésekből származó bevételekkel. Az új finanszírozási modell sokkal rugalmasabb lesz, a keretszerződések hosszabb távra szólnak majd, azon belül 3-5 évre szóló megállapodások is születhetnek. Kérdésre válaszolva elmondta: a bürokratikus lépések a fokozott digitalizáció miatt csökkennek, ezáltal is egyszerűsödnek a beszerzési folyamatok.

A Debreceni Egyetem él a tanévhosszabbítással

A Debreceni Egyetem és a karok vezetői bizonyos képzések esetében indokoltnak tartják a 2020/21-es tanév időtartamának módosítását, és tervezik a meghosszabbítását – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a cívisváros felsőoktatási intézménye.